Vélemény és vita

Demokráciaérzet a nagyvilágban

A Bundestagban a politikusok mindenre rábólintanak, amit Angela Merkel eléjük terjeszt

A demokráciánkkal szembeni elégedetlenség senkit nem jogosít fel arra, hogy diktatúrát emlegessen vagy Angela Merkelt szidja! – közölte olvasóival a konzervatív német portál, a Welt. A német válogatott kifejezésformák meg sem közelítik ugyan az általunk megszokottakat, a moderátor mégis azonnal törölte a hozzászólások jó részét. Ezekben az olvasók a német demokráciadeficittel kapcsolatos indulataikat fejezték ki. A moderátor szűrője mutatja, hogy tényleg bajok vannak a német demokrácia működésében. Egy nap alatt ezerkétszázan nyilvánítottak cenzúrán átengedhető véleményt, de nem tudni, hány hozzászólást tiltottak le. Hol van a magyarokon számon kért véleménynyilvánítási szabadság a német sajtóban?

Az indulatokat a washingtoni Pew Research Center napokban megjelent nemzetközi kutatásának eredménye váltotta ki. Az amerikai közvélemény-kutató cég arra volt kíváncsi, mennyire elégedettek az emberek országuk demokratikus működésével. Huszonhét – köztük tíz európai – országban összesen harmincezer embert kérdeztek meg 2018 nyarán. Az európai elégedetlenségi rangsort a görögök vezetik (84 százalék), őket a spanyolok (81 százalék) és az olaszok (70 százalék) követik. A demokrácia fő exportőre az Egyesült Államok, polgárai mégis 58 százalékban úgy gondolják, hogy bizony a náluk képviselt demokrácia a kívánatostól igen messze esik. A másik irányból nézve az elégedettségi rangsor élén fej-fej mellett Svédország és a Fülöp-szigetek áll, legalábbis a válaszadók 69 százaléka szerint.

Megkérdezték többek között, hogy korruptak-e a politikusok, hogy a választói akaratot képviselik-e, vagy mindegy, ki van hatalmon, a dolgok nem sokat változnak. Független-e a bíróság, van-e véleménynyilvánítási szabadság, és biztonságos-e az élet. Egyáltalán, mennyire elégedett a válaszadó a demokrácia működésével a hazájában. Az európai válaszadóknál vizsgálták az EU-hoz való viszonyt, és kiemelték a szélsőséges politikai pártok szimpatizánsainak véleményét. Ugyanis körükben sokkal magasabb a demokráciával elégedetlenek aránya.

A kutatás a várthoz képest eltérő eredménnyel szolgált. Egyesek szerint a kutatás azt szerette volna bizonyítani, hogy az elégedetlenség azokban az országokban magas, ahol a populista pártok vannak hatalmon. És hát a rangsorban élen járó dél-európai országokban 2018-ban baloldali, szocialista kormányzás volt. Ezzel szemben a populista Lengyelországban alacsony, csak 44 százalék az elégedetlenek aránya, és a főpopulistának számító Magyarország a várakozással ellentétben az európai középmezőnyben foglal helyet.

Holott az uniós LIBE jelentéseinek és egyéb tanulmányoknak köszönhetően köztudott, hogy itt diktatúra van, amelyben mindenféle szabadság és függetlenség veszélyben forog. Ráadásul maga a miniszterelnök is illiberális demokráciának nevezi az általa képviselt politikai formációt, és elutasítja a valódi, azaz liberális demokráciát! Az elnyomott lakosok mégsem érzik magukat igába verve, 53 százalékos elégedetlenségük alapján a franciák és a britek (51, illetve 55 százalék) között helyezkednek el. (Ráadásul a vizsgálódás még a sárgamellényes mozgalom beindulása előtt történt. Egy mai kérdőív francia eredménye nem ezen a szinten állna.) Az 53 százalék azért nem egyértelmű. A Fidesz szimpatizánsai körében csak harmincszázalékos a demokrácia működésével elégedetlenek aránya, az ellenzéki szavazóknál viszont ez 66 százalékos. Ennél nagyobb kilengés a kormánypárti és ellenzéki szimpatizánsok között csak a franciáknál és az amerikaiak­nál található.

A vártnál jóval elégedetlenebbek saját demokráciájukkal a németek. Nem kell ugyan a vészharangot kongatni, mert a demokrácia euró­pai éllovasa még mindig jó eredményt produkál, és a megkérdezetteknek csak 43 százaléka volt elégedetlen 2018-ban. A trend azonban az elégedetlenségi mutató emelkedése, egy év alatt 17 százalékkal! Az elemzés nem mutat rá az okokra, csak az adatokat méri. A sajtó is ezt közli, de az olvasó rögtön gondolkodni kezd. Van-e egyáltalán demokráciadeficit, vagy csak a lakosság igényei és a világ változott meg? Netán a kormányzó pártokba vetett bizalomvesztés tükröződik az eredményben?

Két gondolatot emelnék ki, ami a negatív trend előidézője lehet, és ezt még a Welt moderátora is elfogadhatónak találta. Németországban hiányzik az ellenzék és az igazi vita, a Bundestagban a politikusok mindenre rábólintanak, amit Angela Merkel eléjük terjeszt. A sajtó egyáltalán nem kritikus, azt írja, amire a politikának szüksége van. A jogállamiság képviselete, a jogsértés szakszerű feltárása már egyáltalán nincs jelen a sajtóban, azaz a negyedik hatalmi ág megszűnni látszik. Teljesen mindegy, mit olvas az ember, mindenütt ugyanaz áll. Nagy vesztesége ez a demokráciának, csakúgy, mint a véleményszabadság megnyirbálása.

A németországi politikai élet katasztrófája, hogy Merkel összeállt a baloldallal, és a hagyományos konzervatív választók magukra maradtak. A demokráciából való kiábrándultság tünete az AfD megjelenése, amit én nem jobbratolódásként értékelek.

Kapcsolódó írásaink

Veczán Zoltán

Veczán Zoltán

Partnerek

ĀNem túl régen egy hétvégi zágrábi kiruccanásom során elvetődtem a Britanski téri bolhapiacra

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom