Ünnep
Orbán Viktor: „Nem kötünk alkut! Nem, nem, soha!”
A miniszterelnök szerint „a magyar szabadság eszménye örökkévaló és időtlen”, és legyőzzük azokat, akik veszélyeztetik

A miniszterelnök szerint már 1848-ban is azt mondták, hogy mi vagyunk a múlt, és a jövő a birodalmaké, s párhuzamot vont 1956-tal és az elmúlt évek európai birodalomépítésével. Ez azonban – mutatott rá – nincs így. Ahogy szerinte az is hazugság, hogy el vagyunk szigetelve. Hazugság volt 1848-ban és hazugság ma is.
Orbán Viktor szerint a fél világ minket figyel, és egy nagy változás részesei vagyunk. Kitért arra is, hogy a népeknek megvannak a maguk sajátosságai, a magyaroké a szabadságvágy. „Akkor vagyunk elemünkben, amikor a szabadságért küzdünk” – mondta. Kiemelte azt is, hogy álljuk a sarat korunk birodalmával szemben, amely le akarja rúgni magáról a keresztény élet rendjét, és a béke helyett a háború isteneinek szolgálatába akar állítani bennünket.
– A birodalom feldúlta a nyugati világot, de Magyarország határainál megakasztottuk – mutatott rá, hozzátéve: tizenöt éve már, hogy nem bírnak velünk. „Négy választást nyertünk zsinórban, és tizenöt éve nem horpadnak be a védvonalaink.”
Orbán Viktor szerint mára megfordult a szél, a nyugati patrióták erőre kaptak, győztek szerte Európában és az USA-ban is. – Kötelékben repülünk, és most mi állunk győzelemre – mondta, hangsúlyozva: a változásnak Magyarország volt az előhirnöke és az elindítója. „Az unokáinknak lesz mit folytatniuk” – tette hozzá.
– A magyar szabadságharcok titka régen és ma ugyanaz: a magyar nemcsak magáért harcol, hanem a nemzetéért is. Két dolog nélkül nem tudunk meglenni: szabadság és nemzet nélkül. Ezekért harcolunk és halunk is meg, ha kell. A szabadság a nemzeté, ez az ország a miénk, és nem vehetik el tőlünk semmivel – jelentette ki, majd kiadta a jelszót: „Nem kötünk alkut! Nem, nem, soha!”
Orbán Viktor azt mondta: ahogy a nemzet, úgy a birodalmak sem változnak. „Félhold, sas, vörös vagy uniós sárga csillag, csak uralkodni akarnak rajtunk, alattvalókat akarnak.”
– A megoldás nem az, hogy hátat fordítunk az EU-nak – mondta, szerinte ugyanis Brüsszelt el kell foglalni, meg kell változtatni.
Mint mondta, a birodalmak természetüknél fogva éhesek, a gyomruk feneketlen, mindig több pénzre, új gyarmatokra áhítoznak, de szerinte a magyarok tudják, hogy a szabadság kifizetődő. „A szolgaság szegényít, a szabadság gazdagít.”
Emlékeztetett arra, hogy felépítettük Európa egyetlen patrióta nemzetgazdaságát: hazaküldtük az IMF-et, megreguláztuk a bankokat. Kiemelte, hogy a háború megtépázta az uniót, a magyar kormány mégis megcsinálja a világszenzációnak számító legnagyobb adócsökkentést a nyugati világban.
– Már csak egy feladtunk maradt: újra és újra megvédeni az országot a brüsszeli csapásoktól – jelentette ki. Aztán Deák Ferencet idézte, aki szerint a hazáért bármit kockára lehet tenni, a hazát azonban nem szabad kockáztatni. Ezzel az uniós Ukrajna-politikára utalt, az európai elit ugyanis az EU jólétét és biztonságát kockáztatja, miközben Ukrajnával sem tesznek jót.
– Uniót, de Ukrajna nélkül – jelentette ki arra válaszul, hogy egyesek fel akarják venni Ukrajnát az EU-ba, és mindenkit a véleménynyilvánító szavazáson való részvételre buzdított.
Beszélt arról is, hogy felszámolják az „újkori labancok hálózatát”, azokét, akik Magyarország ellen dolgoznak idegen zsoldban. „Rajtuk a skarlátbetű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket” – jelentette ki, majd jelezte: de mi legyőzzük őket újra és újra.