Ünnep
A legyen béke, szabadság, egyetértés kiindulási alap
A 12 pont a nemzetté formálódó magyarság legfontosabb követeléseit tartalmazta

Pálmai Gergely a Budapesti Gépészeti SZC Öveges József Technikum és Szakképző Iskolában március 15-e alkalmából tartott ünnepségen kiemelte: a hármas kívánság, hogy „legyen béke, szabadság, egyetértés”, nem a 12 pont egyike, hanem kiindulási alap, a nemzeti önrendelkezés alapja. „E három nélkül ugyanis hiába bármi követelés, hiába bármi elvárás, nincs magyar jövő és nincs magyar jelen sem” – jelentette ki a helyettes államtitkár.
Közölte, 177 év elteltével is igaz, hogy „béke, szabadság, egyetértés nélkül nem lehetünk sikeres nemzet”.
Pálmai Gergely a 12 pontból néhányat kiragadva jelezte, hogy ezek időtálló gondolatok. Példaként említette a felelős kormányt, amely felelős a magyar érdekek képviseletéért és a nemzeti őrsereget, amely most a Magyar Honvédség.
Arra is kitért, hogy a márciusi ifjak között költők, jogászok, újságírók mellett voltak nyomdászok, kézművesek és más mesterek is: nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is formálták a történelmet. Kifejtette: a nyomdászok kinyomtatták a 12 pontot, a könyvkötők terjesztették az eszméket, a kovácsok pedig fegyvert kovácsoltak a szabadságharchoz, ami a forradalomból kibontakozott; mindenki hozzátette a maga tudását.
Hangsúlyozta, a jövő azokon múlik, akik tanulnak, alkotnak és munkájukkal építik az országot, legyenek akár mérnökök, ápolók, szakácsok, programozók, szerelők vagy pedagógusok.
A jelen lévő középiskolás diákoknak azt mondta: „a ti kezetekben lesz Magyarország jövője”. A kérdés az, hogy „milyen világot szeretnétek építeni” – fűzte hozzá.
„Március 15. arra tanít minket, hogy merjünk nagyot álmodni, merjünk kiállni magunkért, és higgyünk abban, hogy minden szakértelem, minden munka, minden alkotás hozzátesz valamit a közösségünk erejéhez” – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Pálmai Gergely a szabadság gondolatáról kijelentette, „akkor vagyunk igazán szabadok, amikor a saját közösségünkben vagy akár a saját nemzetünkben is aktívan részt veszünk a közéletben, és azt megpróbáljuk formálni”.