Ünnep

Orbán Viktor: A magyar forradalom nem romboló, hanem építő

Ezernyolcszáznegyvennyolc márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin. Mit csináltak a magyarok? Verset írtunk. 12 pontot szerkeszettünk. Átsétáltunk Pestről Budára – az volt az első békemenetünk. Puskalövés nélkül kiszabadítottuk a politikai foglyokat. Színházba mentünk, nemzeti darabot néztünk, és estére győztünk – kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor, majd azzal folytatta: „A magyar forradalom nem romboló, hanem építő. Nem tagadó, hanem alkotó. Igaz és szép. És a végén nem halál, hanem élet sarjad belőle. Ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják.”

Orbán Viktor: A magyar forradalom nem romboló, hanem építő
Díszünnepség a Múzeumkertben, beszédet mond Orbán Viktor
Fotó: MH/Török Péter

A miniszterelnök szerint a Nyugat ma óriási tévedésben van. Nem az a lényeg, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre, hanem, hogy milyen gyermekeket hagyunk a világra. Ezen múlik minden, ezen múlott 1848 is: a márciusi ifjak szülein – szögezte le.

„A magyar hazát csak és kizárólag polgárai szeretet, a szívek ereje tartja fönn. Ez tesz bennünket különlegessé. A nyugati világban ma emberek millió gondolják azt és élnek úgy, mint aki a semmiből jön és a semmibe megy. Ezért nincsenek és meggyőződésük szerint nem is kell tekintettel lenniük senkire és semmire. Háborúkat robbantanak ki, országhatárokat rajzolnak át, és sáska módjára legelnek le mindent. Megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket. Mi magyarok másként akarunk élni. Mi jövünk valahonnan és tartunk valahová. Mindenünket, amink van, az elődeinktől kaptunk, és vele a feladatot is, hogy megtartsuk és tovább adjuk. A magyar nem attól tartja magát szabadnak, hogy nem éhes. Nem az a szabadság, hogy mindenki azt csinál, amit akar. Ez nekünk kevés. A szabadság nekünk azt jelenti, hogy nincs fölöttünk házi úr” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő jelezte: Nyugaton úgy gondolják, minden ember csak úgy van magában. A haza csak egy hely. De mi magyarok tudjuk, hogy ez nem igaz. „A márciusi ifjak azt kiáltották a világba: mi magyarok társak vagyunk. Honfi társak egy hazában. És a társam az is, aki előttem járt és az is, aki utánam jár. Mindenki Szent Istvántól az ’56-osokon át a jövő nemzedékeiig” – fogalmazott.

Ezek után elmondott egy anekdotát: egy vándor Európában két követ törő ember látott. Az egyikük, amikor megkérdezte tőle, mit csinál, annyit mondott, követ tör. A másik azt: katedrálist építek. „Ez a mi életünk. Katedrálist építünk” – hangsúlyozta.

„A ’48-as hősök látták a katedrálist, látták a hazát a magasban, ami a hétköznapok felett áll és magasabb rendű értelmet ad a véges életünknek” – folytatta, jelezve: ez adott erőt a küzdelemhez akkor is, amikor nem volt garantált a siker, sem az, hogy akik megvívják, túlélik.

„Rabság vagy szabadság – legelőször erre kell válaszolnunk. Ma is így van ez. Vágyakozunk a nyugodt, csendes és biztonságos élet örömei után. Megszerezhetjük. De előtte volna itt még egy kis munka. Európa ma nem csendes. Egyre hangosabb. Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat épp úgy, mint Petőfi idejében: olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, amire nem áll rá a magyarok keze. Olyasmit, ami a magyar szellem számára kárhozatos, ami idegen a magyar élettől. Be akarnak préselni minket egy háborúba, migránsokat akarnak ránk sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket. De mi nem engedjük, mert Magyarország szabad és szuverén, és az is marad” – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint Brüsszel nem az első birodalom, amely szemet vetett Magyarországra. De az elmúlt ötszáz évben előbb vagy utóbb minden birodalom belátta, hogy elnyomással, zsarolással nem megy velünk semmire.

„Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát” – hangsúlyozta, hozzátéve: március 15-én egyetlen nap alatt kifordítottuk a világot a sarkaiból, ’56-ban megrengettük a világkommunizmust és ’89-ben kiütöttük az első téglát a berlini falból.

„A kiegyezéssel ugyanakkor megmutattuk, ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár, és békés, virágzó korszakot teremtünk, ameddig a szem ellát. Úgy tűnik, egyedül Brüsszel nem érti ezt. Ezért, ha meg akarjuk védeni a magyarok szabadságát, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt. 1848-ban megálltunk Schwechatnál. Most nem fogunk megállni, elmegyünk Brüsszelig, és mi magunk fogjuk levezényelni a változást” – mondta a miniszterelnök.

„Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék! – jelentette ki. – Nem tűrjük, hogy Brüsszel magára hagyta Európát” – tette hozzá arra utalva, hogy az államközösség lejtmenetben van.

Orbán Viktor kiemelte: nem vagyunk egyedül, és az év végére mi leszünk a többség a nyugati világban. „Szuverenista fordulat előtt állunk Amerikában és Európában. Helyre állhat a normális élet, és megnyithatjuk a nyugati nemzetek új nagy korszakát.”

A miniszterelnök hozzátette: a nemzetközi baloldal rosszabb a labancoknál és a muszkáknál, árulók, akik nem fogják megtalálni a helyüket ebben az új világban, amit építünk.

„El kell dönteni: háború vagy béke, követ törsz vagy katedrálist építesz. A soron következő EP-választáson mindenkinek választania kell, és akkor kiderül az is, hogy milyen gyermekeket hagytunk a világra” – zárta beszédét Orbán Viktor.

Díszünnepség a Múzeumkertben 2024. március 15-én
Díszünnepség a Múzeumkertben 2024. március 15-én
Fotó: MH/Török Péter

Kapcsolódó írásaink