Tudomány

Sikeresen tesztelték a Wigner FK szakemberei a szupravezető részecskegyorsító mágnest Svédországban

A koncepció több új vagy újra felfedezett technikát ötvöz

A Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) munkatársai sikeres tesztet hajtottak végre az első, túlnyomó részben magyar cégek bevonásával készült szupravezető részecskegyorsító mágnes prototípussal a svédországi Uppsalai Egyetemen – közölte a kutatóközpont az MTI-vel pénteken.

Sikeresen tesztelték a Wigner FK szakemberei a szupravezető részecskegyorsító mágnest Svédországban
Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és az ELI Lézerközpont kutatói közös kísérleteket végeznek a szegedi lézerlaboratóriumban
Fotó: ELKH WIGNER FIZIKAI KUTATÓKÖZPONT

A Wigner FK közleménye szerint az eredmény új lehetőségeket nyit meg a sugárterápiás rákkezelés terén is, egyben fontos lépés az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) FCC projektjében.

A mágnes koncepcióját a jelenleg üzemelő Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) utódjaként tervezett Future Circular Collider (FCC) számára dolgozták ki a magyar szakemberek, majd a megtervezett berendezést a Wigner Fizikai Kutatóközpont Csillebércen található laboratóriumában építették meg.

A berendezés célja a részecskenyaláb biztonságos kivezetése a gyorsítógyűrűből. A mágnes-koncepció a „SuShi” becenevet kapta, utalva ezzel egyik fontos alkotóelemére, egy szupravezető mágneses árnyékoló csőre (angolul: superconducting shield).

A beszámoló szerint a berendezés felhasználási lehetőségei túlmutatnak eredeti célján. A jelenleg futó HITRIPlus Horizon Europe projekt, amelynek a magyar csoport is aktív tagja, közvetlen felhasználója lehet az ehhez kifejlesztett mágnestechnológiának.

Ennek a projektnek a célja egy kisméretű, kompakt szupravezető részecskegyorsító megtervezése proton- vagy szénion-nyalábbal történő sugárterápiás alkalmazásra.

A koncepció több új vagy újra felfedezett technikát ötvöz.

Ezek egyike a bevett epoxigyanta helyett viasszal történő kiöntés, ami jóval olcsóbb, az összeszerelést egyszerűvé és visszafordíthatóvá teszi, valamint nagy mértékben lerövidíti a mágnes beüzemelését.

A prototípust Barna Dániel, a csoport vezetője és Brunner Kristóf, a csoport tagja az Uppsalai Egyetem FREIA laboratóriumában tesztelte helyi és CERN-es kutatók közreműködésével.

A prototípus mágnes, a más esetekben akár több napig vagy hetekig tartó úgynevezett „tréningelés” helyett, már az első próbálkozásra elérte a névleges, maximális áramerősséget, és a tesztperiódus teljes ideje alatt működőképes maradt. A sikeres tesztek komoly nemzetközi szakmai érdeklődést váltottak ki.

A fejlesztés a sikeres mérések után folytatódik tovább, meghatározó magyar részvétellel – tették hozzá.

A berendezés fontos alkotóeleme egy szupravezető árnyékoló cső, melyhez a speciális kompozit szupravezető lemezeket jelenleg a Miskolci Egyetem Anyag- és Vegyészmérnöki Karán a Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet munkatársai fejlesztik a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatócsoportjával és a CERN-nel együttműködésben.

A kutatás-fejlesztési projektben a Kooperatív Doktori Program keretében alkalmazott fiatal is részt vesz. Mint írták, a kutatócsoport örömmel fogadja kreatív és sokoldalú mérnökök vagy fizikusok érdeklődését, jelentkezését a projekthez.

Kapcsolódó írásaink