Tudomány

A kormány célja, hogy a tudományos területeken tanulók részaránya ötven százalékra emelkedjen a felsőoktásban

A kormány stratégiai célja, hogy az ország Európa top tíz innovátora közé kerüljön

A kormány célja, hogy a felsőoktatásban a matematikai, természettudományi, mérnöki és informatikai (MTMI) területek részaránya 2030-ig elérje az ötven százalékot, minden második hallgató MTMI-képzést válasszon – mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a Mesterséges Intelligencia (MI) és Autonóm Rendszerek Expó keddi nyitónapján Budapesten.

A kormány célja, hogy a tudományos területeken tanulók részaránya ötven százalékra emelkedjen a felsőoktásban
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára előadást tart a Neumann János Nonprofit Kft. – AI EXPO – Nemzetközi Mesterséges Intelligencia és Autonóm Rendszerek Expón a Vasúttörténeti Parkban, 2023. február 14-én
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kiemelte: a kutatás-fejlesztésre fordított források összege 2021-ben 907 milliárd forinttal (GDP-arányosan 1,68 százalék) új rekordot ért el, ezen belül a kormányzati kiadások 318 milliárd forintot tettek ki. A kormány K+F+I stratégiájának középpontjában a magas hozzáadott értéket teremteni képes, tudásalapú és fenntartható gazdaság és társadalom létrehozása áll.

A kutatás és fejlesztés területén dolgozók létszáma az EU-ban 2010 óta Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban, 97 százalékkal – tette hozzá.

A kormány stratégiai célja, hogy az ország Európa top tíz innovátora közé kerüljön, a fejlesztők létszáma elérje a kilencvenezret, ehhez pedig az évtized végére három százalékra kell növelni a GDP-arányos K+F ráfordításokat – hangsúlyozta az államtitkár.

Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára a mesterséges intelligencia területén elért eddig eredményeket összegezve kiemelte: létrejöttek az akadémia, a közszféra és az ipar együttműködésén alapuló Adat-EDIH innovációs központok; Debrecenben és Zalaegerszegen (ZalaZone) megalakult két akcelerátor központ, amelyek segítik a startupokat az MI-alkalmazások bevezetésében.

Idén átadták Magyarország legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét  Debrecenben (Komondor), valamint 2020-ban létrejött a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor (MILAB), amely ernyőszervezetként fogja össze az érdekelt kutatóintézeteket, összhangban a kormány 2020-ban elfogadott MI-stratégiájával. Elindult továbbá a fiatal innovátorokat támogató Hungarian Startup University Program (HSUP) program.

Emlékeztetett: az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére 2018-ban létrejött Mesterséges Intelligencia Koalíció (MI Koalíció) meghirdette az MI Kihívást, amelynek keretében eddig 118 ezren ismerhették meg az MI alapjait online kurzusokon. 2020 végén pedig tudatosító kampány indult, hogy közelebb hozza a társadalomhoz a mesterséges intelligenciát, és felkészítse az alkalmazására – ismertette.

Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke arról számolt be, hogy a 2018-ban száz taggal indult szervezet aktívan részt vesz a MI-stratégia végrehajtásában, amely célul tűzte ki, hogy Magyarország az MI fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön.

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor (MILAB) és Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumok (ARNL) szervezésében kedden kétnapos kiállítás nyílt Budapesten. A két nemzeti labor és ipari partnereik, valamint a meghívott vállalatok, startupok eladásokon és az expo helyszínén mutatják be kutatási eredményeiket. Az előadások felölelik a mesterséges intelligencia és autonóm rendszerek gyakorlati alkalmazásait, az ipar, a gyártás, az egészségügy területén.

Laza Bálint, a SZTAKI kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a kétnapos expóra négyszáz meghívottat várnak, mintegy ötödük külföldről érkezik a magyar fővárosba.

Kapcsolódó írásaink