Tudomány

Alkotmányjogi zűrzavar és elképesztő jogtiprások 1956. november 4. után

Dobi nagyon becsületes ember, jól viselkedett az 1956-os ellenforradalmi események idején – mondta Kádár János

Bevezetésül meg lehet állapítani, hogy a címben jelzett kérdésről vita nem volt, s csak két szűkebb körben ismert tanulmány jelent meg, ahol a kérdést a szerzők elemzik, bár ők is elismerik, hogy több probléma tisztázatlan marad – általuk is elismerten (Feitl István és Baráth Magdolna). Az alábbi cikkben jogászi szemmel vizsgálom a szovjetek által hatalomba ültetett Kádár-kormány és Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke ténykedését.

Dobi_István
Dobi István (Forrás: Wikipédia)

Kiindulópont, hogy a Magyar Közlöny 1956. október 20. és 1956. november 12. között nem jelent meg, s a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) 1956. október 15. után csak 1957. március 9-én tartott ülést. Bár Dobi István, a NET elnöke és Kristóf István jegyzett NET-jogszabályokat és -határozatokat a két időpont között – mivel ketten nem helyettesíthetik az egész Országgyűlést és a NET-et –, Feitl István szerint sem Nagy Imre, sem Kádár János szabályos megválasztására nem került sor.

Az MDP Központi Vezetősége október 24-én éjfél után javasolja Nagy Imrét miniszterelnöknek, de a kormány összetételéről nincs szó. Jelentsük ki, véleményünk szerint a KV „javaslata” közjogi tartalommal nem bír, különös tekintettel arra, hogy csak a miniszterelnök-cserére tesz javaslatot.

A Nagy Imre-kormány október 27-én alakult meg, ha Dobi István és Kristóf László képviselhette volna a NET-et, esküt 1956. október 28-án tettek a kormány tagjai Dobi István előtt. Nagy Imre így ez időponttól tekinthető legitim miniszterelnöknek. Eddig az időpontig Nagy Imre – bár a nevével nyilvánosságra kerültek kormányhatározatok, jogszabályok – a „pártközpont foglyának tekinthető”. (Rainer M. János)
Ezt két tény bizonyítja: egyrészt nem volt hajlandó aláírni a szovjet beavatkozást lehetővé tevő magyar kérelmet – ezt Hegedűs András volt (?) miniszterelnök tette meg, október 27-én visszadátumozva október 24-re –, másrészt ettől az időponttól kezdődik a valóban új Nagy Imre-kormány tevékenysége, s ekkortól jelenti be hatalmas jelentőségű stratégiai terveit, követeléseit (Magyarország semlegessége, a Varsói Szerződésből kilépés, a szovjet csapatok kivonása, többpártrendszer). A Nagy Imre-kormány összetétele november 4-ig három ízben változott, s a kinevezések legitimációja erősen kétséges.

Egyszemélyes hatalom

Még rejtélyesebb a Kádár-kormány megalakulása és közjogi legitimációja. Kádár miniszterelnöki kinevezése november 3-án Moszkvában történt. Az új kormány összetételéről nincs döntés, s Kádár november 4-én Szolnokon úgy hirdet „kormányt”, hogy csak három tag van jelen, a többiek ekkor még nem is tudnak „kormánytagságukról”.

Kádárék november 7-én szovjet katonai kísérettel érkeznek Budapestre, ahol Dobi István NET-elnök – anélkül, hogy a NET foglalkozott volna a kérdéssel – visszavonja a Nagy Imrének adott kormányfői megbízatást (miért?), és felesketi az új kormányt.
Fontos kiemelnünk, hogy Nagy Imre soha nem mondott le a miniszterelnökségről – bár a jugoszláv követségen kísérletet tettek a lemondatására.

A Nagy Imre-kormány felmentése és a Kádár- kormány kinevezése a Magyar Közlöny 1956. november 12-i számában jelenik meg – ismét csak Dobi István és Kristóf László aláírásával. (E szerv tagjai voltak: elnök: Kádár János, elnökhelyettes: Münnich Ferenc, tagok: Marosán György, Kossa István, Apró Antal, Dögei Imre, Rónai Sándor. Kádár János jegyzi 1956-ban e szerv rendeleteit és határozatait, amelynek elnevezése Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány.)

A legdurvább alkotmánysértést Dobi István egy november 4-i NET-határozattal követte el – amely megváltoztatta az alkotmányt, holott erre az alkotmány 19. §-a nem adott lehetőséget –, és felhatalmazást adott arra, hogy a kormány saját tagjai közül nevezze ki az államigazgatás egyes ágai­nak vezetőit. Így Dobi István, a NET elnöke a megtorlás kezdetétől (1956. november 4.) 1957. március 9-ig nemcsak az Országgyűlést helyettesíti, hanem a teljes Elnöki Tanácsot is! A testület működéséről e két időpont között semmi adat (esetleges jegyzőkönyv, telefonegyeztetés stb.). Dobi István több mint három hónapig egyszemélyes államhatalmi szervként működött.

Jogalkotási aktivitására csak néhány adat:
- 1956. november 12-én felmenti a Nagy Imre- kormányt, majd kinevezi a Kádár-kormányt. Ugyanezen a napon NET-határozattal módosítja az alkotmányt (!) – a Magyar Közlöny szerint. Eszerint Nagy Imre és kormánya 1957. november 12-ig legitim, viszont a Kádár-kormány 1957. november 4-én bejelentett megalakulása illegitim.

- 1956. november 20-án Szénási Gézát kinevezi legfőbb ügyésznek.
- 1956. november 24-én szabályozza a munkástanácsok működését.
- 1956. december 11-én statáriumot hirdet. Itt némi hiba van, mert a jogszabálynak nincs szankciója! Ezért december 13-án módosítani kell azzal, hogy a bűnösség megállapítása esetén halálbüntetést kell kiszabni.(1956. évi 28. tvr. és 1956. évi 31. tvr.). Ugyanakkor rendelkezik a közbiztonsági őrizetről.

Erre mondta Kádár János; „Dobi nagyon becsületes ember, jól viselkedett az 1956-os ellenforradalmi események idején.”A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökeként 1957 májusáig Kádár János vagy Apró Antal és Münnich Ferenc jegyzi a jogszabályokat. Meglepetésre 1957. március 1-jén nevezi ki a fenti szerv tagjává Biszku Bélát, nem megjelölve miniszteri beosztását. Nezvál Ferenc 1957. február 28-tól igazságügy-miniszterként ad ki rendeleteket, hol­ott ilyen funkció nincs a Kádár-kormányban, kinevezéséről nincs adat.

Jogtechnikai bravúrok

Az Országgyűlés 1957. május 9-én megválasztja a Minisztertanács tagjait. Itt Apró Antalt elnökhelyettesként nevezik meg. Kádár nincs elnökként megnevezve, Biszku Béla neve nem szerepel a Minisztertanácsban, mint ahogy Münnich Ferencé sem (!), Nezvál Ferencé viszont igen. A Minisztertanács tagjai ezután miniszterként hoznak rendeleteket.

Ezután következik Dobi István újabb jogtechnikai bravúrja: 1957. május 25-én NET-elnökként törvényt alkot (!), amivel módosítja az alkotmányt (!), és létrehozza a Minisztertanácsot (!), melynek tagjait már május 9-én az Országgyűlés megválasztja! (1957. II. tv. – bár a Minisztertanács megnevezése után zárójelben hozzáteszi a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnevezést.)

Ezután Kádár János neve 1957. június 5-ig felbukkan a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökeként, vagy általában Apró Antal vagy Münnich Ferenc jegyzi e szervezetet. 1957 folyamán minisztertanácsi jogszabály nincs. (Biszku Béla nem létező belügyminiszterként továbbra is rendeleteket ad ki.)
Kádár János 1958. január 23-án még a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökeként jegyez egy határozatot, majd az Országgyűlés 1958. január 28-án felmenti, s államminiszterré nevezi ki, Münnich Ferencet pedig a Minisztertanács elnökévé választja. Aki viszont továbbra is a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökeként jegyzi a jogszabályokat.

A kormány még 1968-ban sem a Minisztertanács elnevezést használja.

A közjogi zűrzavar a következők szerint összegezhető: Bár az Országgyűlés 1957. május 9-én Minisztertanácsot választ – elnök nélkül –, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amelyet Dobi István egy személyben nevezett ki 1956. november 12-én, tovább „él”. Így Kádár Jánost 1957. május 9-én nem választotta meg miniszterelnöknek az Országgyűlés, funkcióját továbbra is Dobi István 1956. november 12-i egyszemélyi kinevezése alapján gyakorolja.

A két szerv keveredése miatt teljességgel bizonytalanok az egyes személyek és funkcióik (pl. Biszku Bélát nem belügyminiszternek nevezik ki 1957. március 1-jén, neve az 1957. május 9-i Minisztertanács tagjai közt nem szerepel, mégis a továbbiakban belügyminiszterként ad ki rendeleteket.)

Feltétlenül a zűrzavar körébe sorolhatók Dobi István egyszemélyi, súlyos kihatású, NET törvényerejű rendeletei több mint három hónapon át, majd NET-elnökként törvénnyel való alkotmánymódosítása.
Még egy rendkívüli közjogi unikum: a Kádár-kormány legitimnek a hatályos alkotmányjog szerint 1957. május 9-től tekinthető, mert az Országgyűlés ekkor választotta meg tagjait. Abszurdum, hogy a minisztereit a Minisztertanács tagjaiként nevesítik, holott e szerv 1957. május 9-én nem létezik.

A zűrzavart mutatja, hogy 1957. május 18-án a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ad ki rendeletet Apró Antal ellenjegyzésével (akit egyébként május 9-én az Országgyűlés felmentett). Ezután felrémlett a vezetőkben az alkotmányjogi zűrzavar, mert Dobi István mint a NET elnöke 1957. május 23-án törvényt hoz (!). és az államigazgatás legfelsőbb szervének immár a Minisztertanácsot nevezi meg, s új címert alkot. Itt két vaskos hiba van! Dobi István és a NET nem alkothat törvényt és nem módosíthatja az alkotmányt!

Akkor lehetséges, hogy nemcsak Kádár János kinevezéséről feledkeztek meg, hanem a kormánytagok 1957. május 9-i kinevezése is illegitim, mert akkor még nem létezett Minisztertanács? Alaposan képzett közjogásznak kell lennie, aki ezeket a kérdéseket megválaszolja!

(A zavart nem sikerült végleg elhárítani! Bár a Magyar Közlöny fejrészében kormányrendeletekről szólnak, az érdemi részben folyamatosan a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány rendeletei és határozatai jelennek meg Münnich Ferenc első elnökhelyettes aláírásával még 1957. június 29-én is, holott Münnich Ferenc és Apró Antal nem volt a Minisztertanács tagja, csak a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányé.)

Mi volt akkor az államigazgatás legfelső szerve 1957 nyarán? A Minisztertanács? A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány? Kik voltak a miniszterek?

Biszku Béla 1957. július 31-én és december 28-án belügyminiszterként hoz rendeletet – holott a Minisztertanácsnak nem tagja, s ott nincs megnevezve belügyminiszter sem. Kádár János mint a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke csak 1957. augusz­tus 29-én bukkan fel újra. (Magyar Közlöny 1957. augusztus 29.)

Viszont a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye 1945–1968 II. kötet csak 1958. január 18-tól használja a Minisztertanács kifejezést (6/1958. Korm. rend. I. 18.) Ezután viszont megint mellőzik a Minisztertanács elnevezést. Ebben a káoszban a legkétségbeejtőbb, hogy még 1958-ban sem állapítható meg, kik hozták a kormányrendeleteket és kormányhatározatokat. Egyáltalán, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjait felmentették valamikor, s ezt a szervet megszüntették? Én 1958 végéig ezt nem tudtam megállapítani! A kötet szerkesztői 1963 után sem észlelték a zűrzavart, mert még 1968-ban a kormányrendeletekben és határozatokban használják a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnevezést (pl. 50/1968. XII. 31.).

A homály csak az 1945–1982 Hatályos Jogszabályok Gyűjteményében oszlik el, ekkor már csak a Minisztertanács elnevezést használja a gyűjtemény 1957. február 2-tól – amikor viszont még nem létezett e szervezet, mert Dobi István alkotmánymódosítása (!) csak 1957. május 23-án hozta létre!

Felderítetlen viszonyok

Mindezeket a történéseket annak ismeretében kell értékelnünk, hogy a Szovjetunió 1956. november 5-től katonai közigazgatást vezetett be hazánkban. A Szovjetunió úgy kezelte Magyarországot, mint egy tagköztársaságot, mintha nem lettek volna államhatárok a két állam között, úgy közlekedtek a hivatalos személyek. Az SZKP KB Elnökségének tagjai közül 1956 novemberében hosszú hetekig Budapesten tartózkodott Malenkov miniszterelnök-helyettes, Szuszlov, Arisztov KB-titkár, Szerov, a KGB elnöke, sőt villámlátogatásra Hruscsov is Budapestre érkezett novemberben. Kádárt folyamatosan a közvetlen közeléből ellenőrizte Bajkov szovjet nagykövetségi tanácsos. Ezt a helyzetet érzékeltette Kádár az IKB november 11-i ülésén, ahol kijelentette, miután a szovjet hadsereg lefegyverezte a magyar hadsereget, „azt kellett kérnünk, hogy járuljanak hozzá ahhoz, hogy megalapozzunk egy új hadsereget” – írja Baráth Magdolna.

Mindezekből látszik, hogy alkotmányjogi viszonyaink is – különösen a megtorlás során – túlnyomórészt jogellenesek voltak, s lényegüket tekintve a mai napig felderítetlenek.

A szerző jogász

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom