Az orosz tudós, aki megpróbált ember-csimpánz hibridet létrehozni

Ivanov számára ez az állatok spermájának kinyerése és különböző fajokba való beültetése volt a következő kihívás. Lassan kezdte, létrehozva egy zedonkot (egy zebrából és egy szamárból), egy patkány-egeret, egy tengerimalac-egeret, és egy antilopból és egy tehénből álló egyedet.

Aztán 1910-ben egy zoológusokból álló gyűlésen azt mondta, hogy szerinte lehetséges létrehozni egy ember-majom hibridet, amelyet ma gyakran „humanzee”-ként emlegetnek. Akkoriban ez csupán hipotetikus volt, mint amikor a biológusok ma találgatják, hogyan nézhetnek ki az ufók.

Ivanov nem az első volt, aki erről álmodott, és nem is az utolsó. Bár reálisan nézve egy ilyen hibrid hihetetlenül valószínűtlen lenne, hogy megéljen, Ivanov kora után is voltak állítások az ember-majom hibridekről. Az egyik ilyen állat Oliver, a csimpánz volt, aki egyenesen járt, és akit a támogatói hibridként emlegettek, egészen addig, amíg a tudósok be nem bizonyították, hogy ez nem így van.

Végül az 1917-es orosz forradalom után jött el a lehetősége, miközben a Pasteur Intézetben dolgozott. Itt, 1924-ben kapta meg a lehetőséget, hogy álmai hibridizációs programján dolgozzon. A férfinak – akit az utolsó embernek tartanánk csimpánzok közelében – azt mondták, hogy hozzáférhet minden általa kedvelt csimpánzhoz egy akkoriban Francia-Guinea néven ismert létesítményben.

Hihetetlen módon 10 000 dollárt kapott a Szovjet Pénzügyi Bizottságtól munkájának elvégzésére, mielőtt megszerezte volna a Szovjet Tudományos Akadémia, valamint a bolsevik kormány magas rangú tagjainak jóváhagyását.

Beszédében hangsúlyozta, hogy ez egy olyan kísérlet, amely bizonyíthatja Darwin elméletét arról, hogy mennyire közeli rokonságban állunk a majmokkal, ami csapás lenne a vallásra. Az is lehetséges, hogy a bolsevikok szívesen mutatták meg, mit lehet elérni a genetika segítségével, ami jól illeszkedett a „pozitív eugenika” elképzelésükhöz.

Azért érkezett a létesítménybe, hogy azt tegye, amiben a legjobb: spermát ültetett át egyik állatból a másikba. 1926-ban ő és Szergej Voronoff emberi petefészket ültettek át egy csimpánzba, mielőtt megpróbálták emberi spermával megtermékenyíteni. Ezt még kétszer próbálták meg, sikertelenül.

Remélhettük volna, hogy ebben a pillanatban beismeri a vereséget, de ehelyett Ivanov egy alternatív (és jóval borzalmasabb) megközelítést javasolt: csimpánzok spermáját vették ki, és azt afrikai nőkbe ültették be a tudtuk és beleegyezésük nélkül. A terv az volt, hogy úgy tesznek, mintha csupán egy orvosi vizsgálat lenne, és hagynák, hogy 9 hónappal később, egy kivételesen szőrös és gyanúsan jól mászó csecsemő szülessen. Szerencsére a francia kormányzó nemet mondott az ötletre, és Ivanov Abháziába utazott, 20 majommal a nyomában.

Még mindig nem volt vége. Így vagy úgy, de szándékában állt szerezni egy szőrös humanzee-t, ezért elkezdte toborozni azokat a szovjet nőket, akik hajlandóak voltak részt venni a kísérletben a tudományért.

Több nő is önként jelentkezett a kísérlethez. Sajnos egyetlen majom sem élte túl a beavatkozást, és bár voltak jelentkező nők, kifogyott a spermából. Mielőtt eredményt ért volna el, a Szovjet Tudományos Akadémia tudomást szerzett terveiről, és a projekt minden támogatását megvonták azzal az indokkal, hogy „alááshatja az afrikaiak bizalmát az európai kutatókban és orvosokban, és problematikussá teheti az orosz tudósok további afrikai kutatásait”.

Mielőtt új módszert talált volna munkája folytatására, a kormány egy, a témától független tudóstisztogatás során száműzetésbe küldte, és nem sokkal később meghalt, anélkül, hogy létre hozott volna egy majomembert - írja az IFLScience.