Hogyan változtat meg minket az AI?

Az L20 podcast legújabb adásában Sipka Bence pszichológus, ember–technológia kapcsolat szakértő, valamint Pál István, a Lounge Group elemzési és fejlesztési vezetője beszélgetnek arról, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a társadalmat, a hitelességet és a bizalmat.
Ma, aki folyamatos digitális jelenléttel bír, biztosan találkozott már manipulált tartalommal vagy AI-generált videóval, és talán abba is beletört a bicskája egy pillanatra, hogy eldöntse: amit lát, valódi-e.

„Nem feltétlenül az AI-generált tartalommal van a probléma, hanem azzal, ahogyan ezek az algoritmusok működnek” – mondja Sipka Bence. A közösségi média algoritmusai ugyanis nem tesznek különbséget a valós és manipulált tartalmak között, miközben az érzelmekre és a figyelemre építenek. Egy-egy ilyen csalódás pedig nemcsak a platformokba, hanem a társadalomba és a környezetünkbe vetett bizalmat is megrendítheti.
„Megvan az emberekben a bizalom, de átalakul. Már nem a kollégájukban bíznak, akivel minden este együtt túlóráznak egy projekten, hanem mondjuk a ChatGPT-ben” – teszi hozzá Pál István.

És ez a változás nem áll meg a társadalmi szinten. A mesterséges intelligencia hat a legbelsőbb működésünkre is: a gondolkodásunkra, az alkotásra, a döntéshozatalra. A kiszervezett feladatok, amelyekre leggyakrabban használjuk, elsőre hasznosnak tűnhetnek, de hosszú távon épp a kreativitást gyengíthetik. A szakértők szerint a legnagyobb problémát a kritikus gondolkodás hiánya jelentheti, ami különösen a fiatal generációkra veszélyes.

„Azoknak a gyerekeknek, akik épp abban a fázisban vannak, amikor kinyílik a gondolkodásuk, pont azokat a tulajdonságokat öli ki a mesterséges
intelligencia–social függés, amelyek megalapoznák az egész életüket és majd a későbbi sikerességüket” – világít rá Sipka Bence, aki szerint a tanult, okos használat lehet a kulcs. – „Az AI használatában a legfontosabb kérdés, hogy amikor használod, akkor van-e benne erőfeszítés. Arra használod-e, hogy kihozza belőled a legtöbbet.”

A szakember hangsúlyozza: amikor csak kiszervezzük a nekünk kényes, nem kényelmes, vagy esetlegesen pont kreativitást igénylő feladatot, attól nem leszünk többek. Ha ezeket az AI oldja meg helyettünk, és belekényelmesedünk, ott megindulhatunk az elbutulás irányába is. Ez pedig további veszélyt hordozhat magában: „A demencia a kialakulásának egyik legnagyobb kockázata, ha nem csinálsz semmi agytornát. Nem tanulsz nyelveket, nem fejtesz rejtvény, nem dolgoztatod az agyad aktívan. Ezek alapján könnyen lehet, hogy a demencia nagyobb mértékben fog megjelenni a társadalomban a jövőben.”

Egyfajta tudatos jelenlét és önreflexió azonban nemcsak az AI, hanem a teljes digitális környezet használatában kulcsfontosságú lehet. A közösségi média ugyanis már tíz éve velünk van, de a negatív hatásai csak most mutatkoznak meg látványosan. Függőségek, mentális terhelés, és az állandó összehasonlítás élményének formájában. Az AI pedig ezt az ökoszisztémát erősíti fel, miközben egyre nehezebb különbséget tenni a valós tapasztalat és a digitálisan közvetített élmények között – derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményből. És bár az etikai, morális kérdések tárháza végtelen, a valódi dilemma mégis az: mit kezdünk magunkkal az AI korában? Egy olyan korban, amikor megrendül a bizalom a családban, a barátokban, a társadalomban – és bármit hajlamosak vagyunk elhinni –, vajon meg tudjuk őrizni a kritikus gondolkodásunkat?