Tudomány
Felfedték Egyiptom legnagyobb rejtélyét
Döbbenetes tanulmány látott napvilágot
A kutatást a Southamptoni Egyetem régészei végezték, akik 61 talajmintát és több tízezer kerámiatöredéket elemeztek a templom környékén. Eredményeik szerint a helyszín a Nílus egykori árterületén alakult ki, amelyet az évezredek során a folyómeder változásai tettek lakhatóvá – írja a Ripost.
Dr. Ben Pennington, a kutatás vezetője szerint
„Karnak Egyiptom legfontosabb temploma, és most először sikerült pontos képet kapnunk arról, hogyan fejlődött egy apró szigetről az ókori civilizáció egyik legmeghatározóbb intézményévé.”
A vizsgálatok alapján a templom területe a Kr. e. 3. évezred végén még rendszeresen víz alá került, így állandó lakhelynek alkalmatlan volt. A kutatók szerint csak Kr. e. 2300–2000 között kezdődött meg a terület tényleges benépesülése, amikor a Nílus ágrendszere átalakult, és egy kiemelkedő szárazföldi „sziget” jött létre.
A szakértők úgy vélik, hogy ez a kiemelkedő földdarab vallási jelentőséggel is bírt, mivel az ősi egyiptomi szövegek szerint Amon-Ré, a teremtő isten, „a tóból kiemelkedő magaslatként” jelent meg a világ kezdetén. Így a templom földrajzi elhelyezkedése szimbolikusan is illeszkedett az egyiptomi vallás alapmítoszához.
A karnaki templomkomplexum ma is lélegzetelállító látvány: több száz oszlop, szentély, pülón és kőből faragott építmény alkotja, amelyek mészkőből, homokkőből és gránitból készültek, és közel 200 hektáron terülnek el. A lenyűgöző építmények az UNESCO Világörökség részét képezik, évente több millió látogatót fogadva.
A kutatás szerint a korábbi viták most lezárulni látszanak: a templom eredetét sokáig Kr. e. 3000-re datálták, mások viszont a Kr. e. 2000 körüli időszakra tippeltek. Az új adatok egyértelműen az utóbbit támasztják alá.
