40000 éve befagyott ősi élet ébredt fel Alaszkában

Ahogy leereszkedtek a jeges aknában, egyre erősebb lett a szúrós szag, és a fagyott falakból bölények és mamutok ősi maradványai kezdtek előbújni.

„Az első dolog, amit észrevesz az ember, amikor belép, hogy nagyon rossz szag van. Olyan szaga van, mint egy penészes pincének, amelyet túl sokáig hagytak ott” – mondta Tristan Caro, a tanulmány vezető szerzője. „Egy mikrobiológus számára ez nagyon izgalmas, mert az érdekes szagok gyakran mikrobiális eredetűek.”

A csapat alvó mikroorganizmusokat tartalmazó permafrost mintákat gyűjtött, amelyek közül néhány akár 40 000 éves is volt, és visszavitte őket a laboratóriumba, ahol lassan 4 és 12 °C közötti hőmérsékletre melegítették őket.

„Azt akartuk szimulálni, hogy mi történik egy alaszkai nyáron, olyan jövőbeli éghajlati körülmények között, amikor ezek a hőmérsékletek eljutnak az örökké fagyott talaj mélyebb rétegeibe” – magyarázta Caro, számol be az IFLScience.

A mikrobiális aktivitás nyomon követése érdekében a kutatók „megetetették” őket nehéz hidrogénatomokkal, más néven deutériummal dúsított vízzel. Ez lehetővé tette számukra, hogy megfigyeljék, vajon a mikrobák felszívják-e a vizet, és beépítik-e a hidrogént sejtmembránjaikba.

Az első hónapokban a kolóniák lassú ütemben terjeszkedtek. Egyes esetekben a felébredő kolóniák naponta csak körülbelül 100 000 sejtet cseréltek ki, ami nagyon lassú.

A hatodik hónapra azonban a tempó drámaian megváltozott. Bizonyos kolóniák mikroszkóp nélkül is látható, ragadós, csillogó biofilmeket kezdtek képezni – egyértelmű jele annak, hogy élnek és virulnak.

Szerencsére a kutatók szerint alig vagy egyáltalán nincs kockázata annak, hogy ezek a mikrobák bármit is megfertőzzenek, bár a munka néhány szélesebb körű veszélyre is rámutat. Eredményeik arra utalnak, hogy a jégkorszak óta az örökké fagyott talajban bezárva lévő mikrobiális élet extrém melegség után felébredhet.

A jó hír az, hogy az újjáéledés viszonylag hosszú időt vesz igénybe. De mivel a klímaváltozás miatt a nyarak egyre hosszabbak és intenzívebbek lesznek, ezek a körülmények valószínűleg egyre gyakrabban fognak előfordulni.

„Lehet, hogy az alaszkai nyáron csak egy forró nap van, de sokkal fontosabb az, hogy a nyári szezon meghosszabbodik, és a meleg hőmérséklet őszig és tavaszig is megmarad” – mondta Caro.

Ne feledjük, hogy Alaszka nem az egyetlen hely a világon, ahol nagy mennyiségű örökfagy található. Szó szerint tonnányi mennyiség található az északi félteke felső részén, Kanadában, Grönlandon és Szibériában, valamint a magas hegyvidéki régiókban, például a Tibeti-fennsíkon. A déli féltekén is található, az Andok déli részén, Patagóniában és Új-Zélandon. Ezek a régiók egyike sem mentes a klímaváltozástól, és ahogy a bolygó tovább melegszik, egyre több ilyen ősi fagyott világ kezdhet megmozdulni.

„Annyi örökké fagyott talaj van a világon – Alaszkában, Szibériában és más északi hideg régiókban” – mondta Caro. „Mi csak egy apró szeletét vizsgáltuk meg.”