Rábukkantak az első viking „képmásra”

„Ez a kis emberke valóban más (…), a feje tetejéig választék húzódik, a haja a nyakszirtjéig ér – mondta el az AFP francia hírügynökségnek Peter Pentz kurátor. Hozzátette: ellentétben a létező ábrázolásokkal, így az egyéni jellemvonások nélküli pénzérmékkel, ”ez az első portrékezdemény a viking korból.”

A X. századból származó szobrocskát, amely valójában egy társasjáték királyfigurája, még 1796-ban találták a norvégiai Oslói-fjord egyik halomsírjában, de több mint két évszázadig a múzeum archívumában hevert. „Ha vadembereknek vagy primitív lényeknek tartják a vikingeket, úgy vélem, ez a figura ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Igencsak ápolt” – mondta Peter Pentz.

„Bajuszos, a szakálla fonott” – jegyezte meg a történész, aki szerint korábban nem találkoztak ezekkel a vonásokkal. A viking korban (VII.-XI. század) a dús hajzat a gazdagság és az előkelőség jele volt.

„A figurán ábrázolt férfi a társadalom csúcsán állt. Akár magát a királyt, Kékfogú Haraldot is ábrázolhatta.”

A történész szerint a legmeglepőbb az arckifejezése. „A vikinget ábrázoló legtöbb emberalak igen egyszerű, nem igazán hasonlítanak emberi lényekre. Ő (…) mintha egy viccet mesélne, mosolyog.”