Tudomány
Mózes nyomára bukkantak?
A leletek segítenek jobban megérteni a bronzkori Egyiptom és a környező népek történelmét
A felfedezés helyszíne Serabit el-Khadim, egy ősi türkizbánya a Sínai-félszigeten – írja a Fox News. Itt a középső bronzkor idején szemita munkások dolgoztak, akik izgalmasnak számító proto-sínai írásos emlékeket hagytak hátra. A feliratokat már az 1900-as évek elején feltárták, ám most Michael S. Bar-Ron epigráfus újraértelmezte őket. A szakértő szerint két különösen érdekes véset olvasható így: „Zot M’Moshe” és „Ne’um Moshe”, amelyek magyarul annyit tesznek: „Ez Mózestől való” és „Mózes kijelentése”.
Ha igaz a megfejtés, ezek a prófétáról szóló legkorábbi említések, amelyek még a Biblia születése előtti időkből származnak.
Mózes neve: egy ősi, elfeledett kultuszra is utalást tesznek az írások
A feliratok nemcsak egy nevet őriztek meg, hanem fontos vallási üzeneteket is. Bar-Ron szerint a vésetek utalnak Élre, az ábrahámi hittel társított istenre, miközben élesen elítélik a pogány istennőt, Baʿalatot, akinek kultusza Serabit el-Khadim területén virágzott.
A szövegekben például megjelenik a „BŠ” kifejezés, amely „szégyent” jelent, valamint a „nimosh”, ami azt üzeni: „vonuljunk félre”, „távozzunk”. Ez a kutató szerint azt mutatja, hogy a szemita bányászok nem egyszerűen részt vettek az egyiptomi vallási rítusokban, hanem nyíltan szembeszálltak velük.
Ki lehetett a szerző?
Bar-Ron nyolc évet szentelt annak, hogy a környék mintegy 23 proto-sínai feliratát aprólékosan rekonstruálja. Ez a fajta munka az epigráfia és paleográfia területén igazi kihívás, hiszen a jelek erősen töredezettek, sokszor nehezen értelmezhetők. A kutató szerint a „Mózes” feliratokat valószínűleg ugyanaz a szerző készítette, amit stiláris jegyek, például szóhasználati minták is alátámasztanak. Mindez egy szélesebb elmélet része.
Bar-Ron úgy véli, hogy a korszakban létezhetett egyfajta „Mózes-típusú vezetés” a Sínai-félsziget sivatagi térségében.
Régészeti bizonyíték támasztja alá a Bibliában leírtakat?
A bibliai régészet egyik legnagyobb kérdése, hogy találhatók-e kézzelfogható nyomok a Kivonulás és a Mózeshez kötődő történetek valóságalapjáról. Bár eddig kevés tárgyi bizonyíték támasztotta alá a szent szövegek elbeszéléseit, a mostani felfedezés sokak szerint új irányt adhat a kutatásnak.
Nem véletlen, hogy a hír felkavarta a szakmát.
- Egyes kutatók óvatosságra intenek: két felirat még nem elég ahhoz, hogy biztos történelmi bizonyítékot lássunk bennük.
- Mások viszont úgy vélik, hogy a leletek jelentősége óriási, különösen azért, mert időben jóval megelőzik a Biblia írásba foglalását.
Kapcsolódó leletek és viták
Az utóbbi években több izgalmas régészeti felfedezés is felmerült a Kivonulás történetével kapcsolatban. Tavaly nyáron egy ősi kard került elő Egyiptomban, amely a hagyomány szerinti időszakból származik. Egy francia szakértő pedig nemrég olyan szövegeket elemzett, amelyek II. Ramszesz fáraót dicsőítik – azt az uralkodót, akit sokan Mózes ellenfelének tartanak.
Bár a leletek közvetlen kapcsolata a prófétához nem bizonyított, segítenek jobban megérteni a bronzkori Egyiptom és a környező népek történelmét.
Bar-Ron hangsúlyozza, hogy kutatásának eredményei még lektorálás előtt állnak, és további ellenőrzést igényelnek. Az azonban szinte példátlan a korszakból, hogy a vésetek egyszerre említik Élt, elítélik Baʿalatot, és egy „Mózes” nevű személyhez köthetők – derül ki az Origo cikkéből.
