Egy új rákvakcina kiirtotta a daganatokat

A tanulmány, amely nemrég jelent meg a Nature Biomedical Engineering folyóiratban, kimutatta, hogy a tesztvakcina és az immunellenőrzőpont-gátlóknak nevezett, gyakran használt daganatellenes szerek kombinációja – akár egy egy-kettő ütés – erős daganatellenes választ váltott ki.

A kutatók számára meglepő volt, hogy az ígéretes eredményeket nem egy adott, a daganat által termelt célfehérje megtámadásával érték el, hanem pusztán az immunrendszer felpörgetésével – mintha egy vírus ellen kellene harcolnia. Ezt úgy érték el, hogy serkentették a PD-L1 nevű fehérje termelését a daganatokon belül, ezáltal fogékonyabbá téve azokat a kezelésre. A kutatást több szövetségi ügynökség és alapítvány, köztük az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) is támogatta.

Elias Sayour gyermekonkológus, a tanulmány vezető szerzője és a Floridai Egyetem kutatója szerint az eredmények egy potenciálisan új kezelési utat tárnak fel – egy alternatívát a sebészet, sugárkezelés és kemoterápia mellett –, amely sokféle, kezeléssel szemben ellenálló daganat esetében is alkalmazható lehet.

„Ez a tanulmány egy váratlan és izgalmas felfedezést ír le: hogy még egy olyan vakcina is, amely nem céloz meg semmilyen konkrét daganatot vagy vírust – amennyiben mRNS-alapú – képes daganat-specifikus hatásokat kiváltani” – mondta Sayour, aki a Floridai Egyetem Preston A. Wells Jr. Agydaganat-terápiás Központjának RNS-mérnöki laboratóriumában dolgozik.

„Ez a felismerés egy koncepcióbizonyítás arra, hogy ezek a vakcinák akár univerzális rákvakcinaként is hasznosíthatók lehetnek, amelyek képesek érzékenyíteni az immunrendszert a páciens saját daganatára” – tette hozzá Sayour, aki a McKnight Agykutató Intézet kutatója és az immun-onkológiai és mikrobiomkutatási program társigazgatója.

Eddig a rákvakcina-fejlesztésben két fő irány létezett: vagy egy olyan célpontot keresnek, amely sok rákbetegnél megjelenik, vagy pedig személyre szabott vakcinát készítenek a beteg egyedi daganata alapján.

„Ez a tanulmány egy harmadik, új irányt sugall” – mondta Duane Mitchell, a tanulmány társszerzője. „Azt találtuk, hogy ha egy vakcina nem konkrétan a rákot célozza, hanem erőteljes immunválaszt vált ki, akkor ez önmagában is nagyon erős daganatellenes reakciót válthat ki. Ezáltal akár széles körben alkalmazható lehet a rákos betegeknél – sőt, akár egy ’dobozból levehető’ rákvakcina is lehet belőle.”

Sayour több mint nyolc éve úttörője az mRNS-t és lipid-nanorészecskéket kombináló, csúcstechnológiás daganatellenes vakcináknak. Az mRNS (hírvivő RNS) minden sejtben – beleértve a daganatsejteket is – megtalálható, és a fehérjetermelés tervrajzaként működik.

Ez az új tanulmány Sayour laboratóriumának egy tavalyi áttörésére épül: egy első emberi klinikai vizsgálatban az mRNS-vakcina gyorsan átprogramozta az immunrendszert a glioblasztóma – egy agresszív agydaganat – elleni támadásra. Az egyik legfigyelemreméltóbb eredmény az volt, hogy az új módszer – amely egy személyre szabott vakcinát használt, a páciens saját daganatsejtjeiből – gyors és erőteljes immunválaszt váltott ki, amely elutasította a tumort.

A mostani vizsgálatban a kutatócsoport úgy módosította technológiáját, hogy egy „általánosított” mRNS-vakcinát teszteljen – vagyis olyat, amely nem egy konkrét vírusra vagy a rák mutációira irányul, hanem csupán erős immunreakciót vált ki. Az mRNS-készítmény a COVID-19 elleni vakcinákhoz hasonló technológiával készült, de nem a COVID ismert tüskefehérjéjét célozta.

Egérmodellekben, ahol melanómát (bőrrákot) vizsgáltak, a csapat ígéretes eredményeket ért el olyan daganatok esetében is, amelyek jellemzően ellenállnak a kezelésnek – különösen, amikor az mRNS-formulát egy PD-1 gátló immunterápiás szerrel kombinálták. A PD-1 gátlók olyan monoklonális antitestek, amelyek az immunrendszert próbálják „megtanítani” arra, hogy a tumor idegenként viselkedik.

A kutatást továbbfejlesztve, a bőr-, csont- és agydaganatok egérmodelljeiben a kutatók azt találták, hogy egy másik mRNS-formulával önmagában is elértek kedvező hatást. Egyes esetekben a daganatok teljesen eltűntek.

Sayour és kollégái azt is megfigyelték, hogy az mRNS-vakcina olyan immunválaszokat is aktivált, amelyek látszólag nem kapcsolódtak közvetlenül a rákhoz, mégis képesek voltak arra, hogy működésbe hozzák és felszaporítsák azokat a T-sejteket, amelyek korábban inaktívak voltak – így képesek lettek elpusztítani a tumort, ha a vakcina által kiváltott válasz elég erős volt.

Mitchell szerint az eredmények összességében lenyűgözőek:

„Ez akár egy univerzális módja lehet annak, hogy felébresszük a páciens saját immunválaszát a rákkal szemben” – mondta. „És ha ez az embereknél is igaznak bizonyul, az forradalmi áttörést jelentene.”

A kutatók most azon dolgoznak, hogy tovább javítsák a jelenlegi formulákat, és minél gyorsabban emberi klinikai vizsgálatokba léphessenek.