Fordulatot hozott a torinói lepel vérfoltjainak vizsgálata

Egyes kutatók szerint a vászon nemcsak egy kivégzett férfi nyomát, hanem a feltámadás pillanatának lenyomatát is őrzi. Más tudósok viszont továbbra is vitatják a tárgy hitelességét.

A legújabb vizsgálatok szerint a torinói lepel vérfoltjai AB vércsoportúak, amely a világ népességének csupán hat százalékában fordul elő. Dr. Jeremiah Johnston bibliakutató szerint ez igazoltan emberi, ráadásul férfi vér, ami kizárja az állati eredetet és a hamisítást. A vásznon halál előtti (premortem) és halál utáni (posztmortem) vérnyomok is láthatók. Ez rendkívül ritka kombináció, amely Johnston szerint egybevág a feltámadás evangéliumi leírásaival – írta a Daily Mail, számol be az origo.hu.

A torinói lepel vérfoltjai AB vércsoportúak

Az AB vércsoport lehetősége először 1982-ben merült fel, amikor Pierluigi Baima Bollone olasz kutató és csapata a vásznon lévő foltokat vizsgálta. A mintákat a lepel átszúrt oldaláról vették, később pedig a láb környékéről származó vérben M, N és S antigéneket is kimutattak, ami megerősítette az emberi eredetet.

Az alkalmazott eljárások ugyanarra az eredményre jutottak:

a leplen lévő vér AB csoportú.

Az oviedói kendőn is AB vércsoportú nyomok vannak

A torinói lepel mellett a másik kiemelkedő vallási ereklye a János evangéliumában is említett oviedói kendő. A hagyomány szerint Jézus halála után ezt helyezték az arcára, mielőtt testét a halotti lepelbe csavarták. Ma a spanyolországi Oviedó székesegyházában őrzik, és kora meghaladja az ezer évet.

• Bár a kendőn nem látható emberi alak, a rajta lévő foltok elrendezése és kémiai összetétele feltűnő egyezést mutat a torinói lepel vérfoltjaival.

Mindez erősíti annak lehetőségét, hogy a két szövet ugyanahhoz a személyhez tartozhatott.

Dr. Kelly Kearse immunológus óvatosan értékeli az eredményeket. Úgy véli, a minták szennyeződés vagy a vér évszázadok során bekövetkező lebomlása miatt adhattak álpozitív eredményt.

"A tesztek alapján akár AB is lehetne, de nincs rá meggyőző, szilárd tudományos bizonyíték” – írta 2020-as tanulmányában. Ez a kétely jól illeszkedik ahhoz a tudományos vitához, amely évtizedek óta övezi a leplet.

A feltámadás nyomát őrzi a lepel?

Johnston becslése szerint a leplen körülbelül 700 különálló sérülés nyoma látható, köztük ostorcsapások, szúrások és szögek okozta sebek. A mintázat illik a római keresztre feszítések ismert kivégzési módjához, és több deciliternyi vér került a vászonra. A szöveten megjelenő, szakállas férfit ábrázoló kép mindössze két mikron vastag, és nem hatol át az anyagon. Johnston szerint festékkel lehetetlen lett volna ilyen vékony réteget létrehozni. Úgy véli, a kép egy hirtelen kémiai reakció eredménye, amelyet hatalmas energiakibocsátás idézett elő.

Szerinte a jelenség összefüggésbe hozható magával a feltámadással is.

Lézerkísérletek vihetnek közelebb a megoldáshoz.

Paolo Di Lazzaro, az ENEA római laboratóriumának lézerspecialistája öt éven át tanulmányozta a leplet. Kutatócsoportja 34 billió wattos, rendkívül rövid lézerimpulzussal állított elő a vásznon látható mikroszkopikus elváltozásokhoz hasonló mintázatot.

Ez a „hideg” energialöket mindössze a másodperc milliárdodának negyedéig tartott, és nem égette át a szövetet.

A kormeghatározás körüli vita

A torinói leplet az 1350-es években mutatták be először Krisztus halotti lepleként. Az 1988-as radiokarbon-vizsgálat a készítés idejét 1260 és 1390 közé datálta, ám Johnston szerint a vizsgálat csak egy szennyezett sarokrészleten történt, nem magán az eredeti vásznon. Úgy véli, ez alapjaiban kérdőjelezi meg a kormeghatározás megbízhatóságát.