Tudomány

Az Egyesült Államok partjainál egy víz alatti vulkán még idén ki fog törni

Izgalmat és aggodalmat kelt

Egy tenger alatti vulkán az Egyesült Államok északnyugati partjainál 2025-ben kitörhet. Az ilyen tengeralatti hegyek tökéletes lehetőséget nyújtanak a tudósoknak a Föld korai életének fejlődésének és a mélytengeri bányászat potenciális veszélyeinek tanulmányozására.

Az Egyesült Államok partjainál egy víz alatti vulkán még idén ki fog törni
Az Axial Seamount az óceán fenekén fekszik
Fotó: Wikipédia/NOAA

Az Axial Seamount az óceán fenekén fekszik, körülbelül 480 kilométerre nyugatra Cannon Beach-től, Oregon államban. A Juan de Fuca-lemez szélén fekszik, amely egy kis tektonikus lemez, amely a Csendes-óceáni-lemez mellett helyezkedik el, amely óriás több száz vulkánért felelős, amelyek körülveszik.

Ez a hely, amely egy nagy tektonikus határvonalon fekszik, rendkívül instabil. Az Axial Seamount a Csendes-óceán északkeleti részének legaktívabb tengeralatti vulkánjának számít, legutóbbi kitörései 1998-ban, 2011-ben és 2015-ben voltak.

2024 vége óta a tudósok észrevették, hogy a tengeralatti vulkán kezd mozogni, és belső kamrái úgy duzzadnak, mint egy felfúvódott has. A legtöbb becslés szerint valószínűleg még ebben az évben kitörhet, és nagy erejű lehet.

Ezt azért tudjuk, mert az Axial Seamount hihetetlenül jól összekapcsolt érzékelők, kamerák és műszerek hálózatával, amelyek folyamatosan adatokat szolgáltatnak a tudósoknak az állapotáról. Valójában ez lehet a Föld legszorosabban megfigyelt óceánfenéke. „Kilométereken át fektettek le optikai kábelt, amely Oregon állambeli Newporttól egészen az Axial Seamountig ér. Ezen a száloptikai kábelen rengeteg mélytengeri műszer van, amelyeket az emberek a tengerfenékre helyeztek, hogy folyamatosan figyeljék mindenféle dolgokat” – mondta Rika Anderson, a Carleton College biológia tanszékének docense az IFLScience-nek.

„A száloptikai kábel internetet és áramot biztosít ezeknek a műszereknek, így mindig be van kapcsolva, ami nagyon klassz. Nem ismerek más helyet, főleg nem az óceán alatt, ahol ilyen szoros megfigyelés folyik” – tette hozzá.

Anderson egyike azoknak a tudósoknak, akik a tengeralatti hegy körüli berendezéseket kutatás céljára használják. Mint biológus, akit érdekel, hogyan fejlődik az élet a környezettel párhuzamosan, az Axial Seamount ideális természetes laboratórium.

„Úgy gondoljuk, hogy a hidrotermális kürtők valószínű helyszínei voltak az élet keletkezésének legkorábbi lépéseinek” – magyarázta.

„A kürtők már nagyon-nagyon régóta léteznek. Amikor megpróbáljuk rekonstruálni, hogy nézhetett ki a legkorábbi életforma, sokan úgy gondolják, hogy a hidrotermális kürtők fontos helyszínei lehettek azoknak a korai mikroorganizmusoknak. Lehet, hogy hőkedvelőek voltak. Lehet, hogy olyan anyagokra volt szükségük, mint a vas, a kén és a bolondarany. Ezek nagyon fontosak lehettek az élet kialakulásának korai szakaszában. És mindezek megtalálhatók a hidrotermális kürtőkben” – tette hozzá Anderson.

A mélytengeri bányászat veszélye

A közelgő kitörés lehetőséget nyújt arra is, hogy megfigyeljük, hogyan állnak helyre a mélytengeri mikrobiális közösségek egy nagy felfordulás után. Ez az eset természetes lesz, de a tengerfenék egyre inkább veszélybe kerül a mélytengeri bányavállalatok által, amelyek lítium és más, a „zöld forradalom” energiaellátásához szükséges fémek kitermelése céljából kotorják a tengerfeneket. Nem világos, hogy az ilyen ipari sebek hogyan változtathatják meg ezeket a rejtett ökoszisztémákat, de az Axial Seamount következő kitörése fontos nyomokat adhat.

„Érdekes megfigyelni, hogyan reagálnak ezek a mikrobák a kitörésekhez hasonló nagy zavarokra, mert a bányászat révén mi is zavarjuk ezeket a mélytengeri környezeteket” – kommentálta Anderson.

Bizonytalan jövő

A következő kitörés azonban saját problémákat vethet fel. Míg a szárazföldön élő emberek teljesen biztonságban lesznek a kitöréstől, az Axial Seamount a környező tengerfeneket láva és más vulkáni törmelékkel fogja elárasztani. Ha a tudományos berendezések az útjában állnak, sok felfedezés elveszhet.

„Érdekel, hogy ezek az ökoszisztéma-változások hogyan történhetnek a kitörés előtt és után. Az nagyon érdekes lenne. Persze feltéve, hogy a műszerek nem égnek el. Nem tudjuk, honnan fog kijönni a láva” – tette hozzá Anderson.

„Ha a kitörés bekövetkezik, nem tudjuk, hogy a pusztítás után mennyire tudjuk folytatni a projektet. Jelenleg ez egy nagy ismeretlen” – tette hozzá Anderson.

Kapcsolódó írásaink