Tudomány
Hatalmas mágneses vihar törhet ki ma a Földön
Két hónapja nem láttak ilyen erősségű napkitörést
Szergej Bogacsov, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézete Napcsillagászati Laboratóriumának vezetője szerint a legújabb számítások azt mutatják, hogy az augusztus 5-én bekövetkezett M4.4-es napkitörés erősebb geomágneses következményekkel jár, mint amire számítottak – írja a Világgazdaság. A robbanás utáni plazmafelhő nem közvetlenül a Föld felé, hanem oldalirányban, körülbelül 45 fokos szögben repült. A tudósok korábban azt feltételezték, hogy vagy egyáltalán nem érinti a bolygót, vagy a kidobódott napanyag periférikus, ritka területein érik el a Földet.
„A legutóbbi újraszámítás után a modellek azonban azt mutatták, hogy a bolygót egy nagy sebességgel száguldó felhőmag fogja eltalálni, és a mágneses mezőre gyakorolt hatás sokkal erősebb lehet” – magyarázta a szakember.
A plazma várhatóan augusztus 8-án délelőtt érkezik meg a Földre, de már péntek este várható a geomágneses helyzet romlása.
A plazmafelhő érkezése előtt ugyanis néhány órával a Föld egy nagy koronalyuk hatászónájába kerül, ami közel egy hétig a geomágneses háttér meredek romlásához vezet.
A napkitörések mágneses viharokat okozhatnak a Földön, amelyek megzavarhatják az elektronikus rendszereket, valamint befolyásolhatják a madarak és állatok vonulási útvonalait. Az erős mágneses viharok zavarokat okozhatnak a rövidhullámú kommunikációs és navigációs rendszerekben, valamint feszültségkimaradásokat az ipari hálózatokban.
Az ilyen nagyságrendű események az űrhajók pályájának eltérését is okozhatják, emellett növelhetik a sarki fény kiterjedését is.
