Tudomány

Különös ősembercsoport nyomaira bukkantak: kik voltak a Hualongdong emberei?

Nem Neandervölgyi, nem Homo sapiens, mégis mindkettő vonásait hordozza

Revolúciós jelentőségű, 300 000 éves fogmaradványok Kína Hualongdong lelőhelyéről újraírják ázsiai emberi evolúciónkkal kapcsolatos ismereteinket. A fogak példa nélküli kombinációt mutatnak – ötvözik az ősi és modern vonásokat –, ami arra utal, hogy a korai emberek Homo erectusszal való kereszteződése olyan módon történhetett, amit eddig lehetetlennek gondoltak, írta a Ancient Origin.

Különös ősembercsoport nyomaira bukkantak: kik voltak a Hualongdong emberei?
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Science Photo Library/SMD/Science Photo Li/Microgen Images

A professzor Wu Xiujie vezette kutatócsoport 21 fogmaradványt vizsgált a Hualongdong-barlangból (Anhui tartomány), köztük 14 fogat egy rendkívül jól megőrzött koponyában. A fogakon olyan különleges tulajdonságok fedezhetők fel, amelyek egyetlen fajon belül archaikus és modern jegyeket egyaránt mutatnak, új, ismeretlen összetettséget vetítve előre az emberi fejlődés világméretű értelmezésében.

A forradalmi tanulmány a Journal of Human Evolution folyóiratban jelent meg, és egy évtizedes nemzetközi együttműködés eredménye a pekingi Gerinces Paleontológiai és Paleoantropológiai Intézet (IVPP) és a spanyol Evolúciós Kutatás Nemzeti Központja (CENIEH) között.

Evolúciós mozaik az ősi fogakban

A Hualongdong-leletek olyan morfológiai mintázatot mutatnak, ami korábban még nem jelent meg a fosszíliák között. A fogak egyaránt hordozzák a Homo erectusra jellemző masszív moláris- és premoláris gyökereket (középső pleisztocén hominidák), és modern vonásokat is, például csökkent harmadik nagyőrlőt (jellemző Homo sapiensre), valamint sima külső felszínt. Ez az egyedi kombináció megingatja a korábbi evolúciós besorolásokat, és azt sugallja, hogy Ázsiában jóval komplexebb emberi fejlődési történések zajlottak le, mint eddig feltételezték.

„Ez egy olyan primitív és fejlett vonásokat ötvöző mozaik, amit még sosem láttunk – mintha az evolúciós óra a test különböző részein más sebességgel ketyegne” – magyarázta María Martinón‑Torres, a CENIEH igazgatója és a tanulmány társszerzője.

A lelet megerősíti, hogy a Homo sapiens megjelenéséhez kötődő jellemzők már legalább 300 000 évvel ezelőtt jelen voltak Ázsiában – jóval a modern ember globális elterjedése előtt.

Genetikai keveredés és emberi sokféleség

A Hualongdong maradványaiban megfigyelt szokatlan morfológiai mintázat különféle evolúciós folyamatok eredménye lehet: egyrészt genetikai keveredés Homo erectusszal vagy más archaikus fajokkal, másrészt egy olyan külön álló vonulat létezése, amely Homo sapienshez kapcsolható, de eltér a neandervölgyi és deniszovai vonalaktól. Fontos: a fogak nem mutatnak tipikus neandervölgyi jegyeket, ami azt jelzi, hogy ez a csoport teljesen elkülönült az ismert európai populációktól.

A lelet kiegészíti korábbi csontvázanalízisek eredményeit ugyanarról a lelőhelyről – ezek archoz hasonló Homo sapiens vonásokat kombinálnak Homo erectusra jellemző végtag- és állkapocs-anatómiával. Ez az anatómiai keveredés azt sugallja, hogy az emberi népcsoportok és archaikus fajok közötti kereszteződés gyakoribb és sikeresebb lehetett, mint korábban feltételezték Középső Pleistocén Ázsiában.

Ázsiai emberi evolúció újrafogalmazása

Ez a felfedezés a Hualongdong lelőhelyet olyan forradalmi ázsiai fosszíliás helyszínek mellé emeli, mint például a Panxian Dadong vagy Jinniushan, amelyek új betekintést nyújtanak a modern emberekhez vezető evolúciós útvonalakba. A lelet alátámasztja azt a növekvő bizonyítékhalmazt, mely szerint az emberi evolúció Ázsiában a pleisztocén idők során sokkal bonyolultabb és sokszínűbb volt, mint korábbi lineáris modellek sugallták.

A paleobiológus José María Bermúdez de Castro hangsúlyozta: „A Hualongdong-felfedezés emlékeztet minket, hogy az emberi evolúció sem lineáris, sem egységes nem volt – Ázsiában több evolúciós kísérlet zajlott párhuzamosan, egyedi anatómiai eredményekkel.” A kutatás megkérdőjelezi a régi besorolásokat, és azt mutatja, hogy a hominin-diverzitás Ázsiában jóval nagyobb volt, mint azt eddig sejtettük.

Hatások az emberi eredetre vonatkozó elméletekre

A Hualongdong-leletek újabb bizonyítékok sorához csatlakoznak, amelyek azt sugallják, hogy az ázsiai kontinens evolúciós gócpont volt a Középső Pleistocén folyamán. Az olyan új fajok felismerése, mint Homo luzonensis (Fülöp-szigetek), Homo longi (Észak-Kína) és Homo juluensis, tovább bonyolítja az ember családfáját – ezek a fajok mind 300 000–150 000 év között éltek, ugyanazon időszakban, mint a Hualongdong homininek.

Bár koruk alapján ősinek számítanak, a Hualongdong-fogak számos, késői pleisztocén homininekre és a modern emberre jellemző speciális jellemzőt mutatnak, például emberre emlékeztető rágófelszíneket és fejlett barázdamintázatot a premolárisokon. Ez azt sugallja, hogy néhány modern vonás Ázsiában jóval korábban megjelent, mint ahogy a Homo sapiens világszerte elterjedt volna – ezzel kétségbe vonva az Out-of-Africa modellt.

A kutatók elismerik, hogy további bizonyítékokra van szükség a Hualongdong-homininek pontos azonosításához és evolúciós besorolásához, azonban ez a lelet kulcsfontosságú előrelépést jelent fajunk ázsiai evolúciós történetének megértésében. Az eredmény azt mutatja, hogy a genetikai és fosszilis bizonyítékok összeolvadnak, és sokkal bonyolultabb képet festenek az ember fejlődéséről, mint amit a korábbi, egyszerű lineáris modellek feltételeztek.

Kapcsolódó írásaink