Tudomány
Új érzékelőrendszert fedeztek fel, amelyen keresztül a bélflóra üzen az agynak
Az úgynevezett „neurobiotikus érzék” segíthet az étvágy, a hangulat és akár a mentális betegségek szabályozásában is
A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány középpontjában az úgynevezett neuropodok állnak – ezek apró érzékelő sejtek, amelyek a vastagbél nyálkahártyáján helyezkednek el. A kutatók szerint ezek a sejtek képesek felismerni egy gyakori mikrobiális fehérjét, majd pillanatok alatt jelet küldenek az agy felé, segítve az étvágy csökkentését.
A baktériumok „leállítják” az étvágyat – de csak ha az agy hallja az üzenetet
A kutatást Diego Bohórquez és M. Maya Kaelberer neurobiológusok vezették. Bohórquez szerint az egyik alapvető kérdésük az volt:
„Képes-e a test valós időben érzékelni a mikrobiális mintázatokat idegi, nem pedig csupán immun- vagy gyulladásos válaszon keresztül – oly módon, hogy az azonnal befolyásolja a viselkedést?”
A kutatás középpontjában a flagellin nevű fehérje áll – ez egy ősi, farkaszerű struktúrában található fehérje, amelyet a baktériumok a mozgásukhoz használnak. Étkezés során bizonyos bélbaktériumok flagellint bocsátanak ki. A neuropod sejtek ezt a flagellint észlelik, méghozzá a TLR5 receptor segítségével, majd azonnali jelet küldenek az agyba a bolygóidegen (nervus vagus) keresztül – ez az egyik legfontosabb idegi összeköttetés a bélrendszer és az agy között.
A kutatók merész hipotézist állítottak fel: a vastagbélben jelenlévő baktériumok flagellinje közvetlenül képes csökkenteni az étvágyat, mivel az idegrendszeren keresztül jelzést küld az agyba, hogy „elég volt”.
Egérkísérletek igazolták a működést
Az elméletet éjszakára böjtöltetett egereken tesztelték, akiknek flagellint juttattak közvetlenül a vastagbelébe – az állatok ezek után kevesebbet ettek. Amikor ugyanezt az eljárást olyan egereken végezték el, amelyekben hiányzott a TLR5 receptor, nem történt változás – az egerek továbbra is ettek, és súlyt szedtek fel.
Ez azt mutatja, hogy a flagellin a TLR5 receptoron keresztül „tele vagyunk” üzenetet közvetít az agynak. Ha ez a receptor hiányzik, az üzenet nem jut el a megfelelő célhoz.
A kutatásban részt vevő fő szerzők – Winston Liu, MD, PhD, Emily Alway és Naama Reicher, PhD – további kísérleteik során azt is kimutatták, hogy ennek az idegi útvonalnak a megszakítása jelentősen megváltoztatta az egerek táplálkozási szokásait, megerősítve a kapcsolatot a bélmikrobák és a viselkedés között.
A bél-agy-mikrobiom háromszög új dimenziói
A kutatás vezetője, Bohórquez szerint a felfedezés nemcsak az étvágy szabályozásának mechanizmusát tárja fel, hanem új távlatokat nyithat olyan komplex állapotok megértésében is, mint az elhízás, a depresszió vagy más pszichiátriai zavarok.
„Ez a felfedezés segíthet a tudományos közösségnek abban, hogy megértse: viselkedésünkre a mikrobák is hatással vannak. Következő lépésként azt kell megvizsgálnunk, hogy a különféle étrendek hogyan formálják át a bél mikrobiális összetételét” – fogalmazott.
Ez a felismerés újabb bizonyítéka annak, hogy a bélflóra és az idegrendszer kapcsolata sokkal szorosabb, mint azt korábban feltételeztük – és hogy testünk „belső lakói” nemcsak hatással vannak ránk, hanem szó szerint „beszélnek” is az agyunkhoz.
