Tudomány
Ötszázmillió éves titkok a Grand Canyon mélyéről: új életformák kerültek elő
Rendkívül ritka, puhatestű állatok maradványait találták meg egy tápanyagban gazdag ősi ökoszisztémából

A felfedezés egyedülálló: mikroszkopikus összetételű maradványokat tártak fel sziklakoptató csigaházú puhatestűekről, szűrőjáró rákokról, tüskés fogú féregszerű lényekről és még az általuk fogyasztott táplálék egyes maradványairól is.
A Cambridge-i Egyetem kutatócsapata speciális módszerrel oldotta fel a fosszíliát tartalmazó kőzeteket, majd nagy teljesítményű mikroszkópokkal vizsgálták az üledéket. Ezzel az evolúció kulcsfontosságú, korai szakaszába nyerhetünk részletgazdag betekintést.
Evolúció robbanásszerű felgyorsulása a tápanyagban gazdag vizekben
A fosszíliák kora 507 és 502 millió év közé tehető, így a kambriumi robbanás idejére esik –, az az időszak, amikor az állatvilág nagy csoportjai gyors fejlődésen mentek keresztül.
A tápanyagban kiemelten gazdag élőhelyeken az evolúció egyfajta technológiai versenyfutássá vált: a létfenntartás és versenyelőny érdekében az állatok különleges anatómiai eszközöket fejlesztettek ki táplálkozásra, mozgásra és szaporodásra.
Először a Grand Canyonban
Korábban a szenzációs, puhatestű kambriumi leletek leginkább alacsony oxigénszintű, tápanyagban szegény helyszínekről kerültek elő, mint a kanadai Burgess Shale vagy a kínai Maotianshan Shale. Ezek azonban nem reflektálták azt az aktív evolúciós környezetet, amit az élőhelyi bőség lehetővé tett.
Most a Grand Canyon kivételes módon elsőként adat olyan kambriumi puhatestű fosszíliákat egy olyan evolúciós övezetből, ahol a bőséges táplálék segítette a fejlődés felgyorsulását. A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Cambriumi élővilág teljes ökoszisztémájára nyújtanak új perspektívát.
Különleges formák
A fosszíliák között megtalálhatók olyan rákfélék, amelyek a fogazatukhoz hasonló, háromszögletű csatornák mentén festykér-szerű hajszálakkal szedték fel a vízben lebegő táplálékot. Ezek az apró fogak akár őrölni is tudták az ételt – a leletek révén ezek a szerkezetek egyértelműen azonosíthatók.
Egyes csigák már szalagszerű vagy láncsorozatban rendezett fogakkal rendelkeztek – ezek a gyors táplálékszűrésben voltak segítségükre, hasonlóan a mai csigákéhoz.
A legfurcsább felfedezés egy új priapulida faj – Kraytdraco spectatus –, amelynek több száz, bonyolultan elágazó foga volt, és ezek segítségével söpörte be a táplálékot az előre nyúló szája felé. Nevét a Star Wars fantasztikus „krayt sárkányáról” kapta.
Optimális ökoszisztéma: gazdagságból fakadó innovációk
A kambriumi időszakban a Grand Canyon sokkal délebbre feküdt, klimatikusan kedvező, oxigénben és tápanyagban egyaránt gazdag élőhelyet biztosított. Az optimális környezet lehetővé tette az evolúciós kísérletezést – az étel elegendő volt ahhoz, hogy kockázatosabb fejlesztéseket is megengedjenek az élőlények.
“A táplálékkal való gazdaság lehetővé tette a komplex fejlesztéseket, amelyek más környezetben nem lennének fenntarthatók. Ez egyfajta ökológiai gazdasági párhuzam: bőség idején befektetünk, szegénységben spórolunk” – magyarázta Mussini.