Tudomány
Egy 100 000 éves barlanglelet feltárta a világ legrégebbi emberi temetkezését
A felfedezés arra utal, hogy ezek az emberek határozott véleményt alkottak a túlvilágról
A felfedezések meggyőző bizonyítékokat szolgáltatnak arra, hogy a hivatalos temetkezési szokások sokkal korábban jelentek meg, mint azt eddig gondolták, forradalmi fejlődést jelezve az emberi kognitív evolúcióban.
A Phys.org jelentése szerint a Tinshemet-barlangban talált leletek úttörő kiegészítést jelentenek a középső paleolitikum temetkezési szokásairól alkotott ismereteinkhez. A régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy a korai emberek gondosan, magzati pózban helyezték el halottaikat erre a célra ásott gödrökben, jelentőségteljes sírleletek kíséretében, beleértve a vörös okker darabjait, állati csontokat és kőeszközöket. Ezek a tudatos temetkezési szokások arra utalnak, hogy az emberek sokkal korábban fejlesztettek ki komplex szimbolikus gondolkodást és spirituális hiedelmeket, mint azt korábban a régészeti leletek dokumentálták.
Joszi Zaidner professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa, az ásatás társigazgatója a felfedezést „fajunk számára elképesztő, forradalmi újításként” írja le. A kutatók nemrégiben publikálták a tanulmányt teljes terjedelmében a Nature Human Behaviour folyóiratban.
Forradalmi felfedezés a középső paleolitikum viselkedésében
A kutatócsoport öt korai ember maradványait tárta fel, köztük két teljes csontvázat és három elszigetelt koponyát, amelyek mindegyike egyértelműen a szándékos temetkezésre utal. A csontvázakat oldalukon fektetve, erősen behajlított lábakkal, a karokat a mellkas és az arc felé hajlítva fedezték fel, ami a régészek által hivatalos temetkezési pozíciónak minősül.
A tanulmány feltárja, hogy ezek a temetkezések a szándékos emberi temetkezés legkorábbi példáit jelentik, több tízezer évvel megelőzve az európai és afrikai hasonló gyakorlatokat. Ami különösen jelentőssé teszi ezeket a felfedezéseket, az az elhunytakhoz elhelyezett sírleletek bizonyítéka, ami arra utal, hogy ezek a korai emberek kifinomult elképzelésekkel rendelkeztek a halálról, a spiritualitásról és esetleg a túlvilágról.
Okker és szimbolikus viselkedés az ősi temetkezésekben
A Tinshemet-barlang felfedezéseinek egyik legmegragadóbb aspektusa az okker bőséges jelenléte, egy vöröses pigment, amely vasban gazdag kövek hevítésével keletkezik. A kutatók több mint 7500 okkertöredéket találtak a lelőhelyen, egyértelmű bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy ennek az anyagnak a nagy részét több száz mérföldre lévő forrásokból szerezték be. A távoli anyagok megszerzésébe fektetett erőfeszítés az okker jelentős kulturális jelentőségét mutatja a temetkezési rituálékban.
Az okkerdarabok stratégiai elhelyezése az eltemetett egyének közelében, különösen egy nagy darab, amelyet az egyik csontváz lábai között találtak, arra utal, hogy a vörös pigment mély szimbolikus jelentéssel bírt ezeknek a korai embereknek. A vörös okker vérrel, élettel és halállal való összefüggését számos ősi kultúra temetkezési szokásaiban dokumentálták, ami arra utal, hogy ez a szimbolikus kapcsolat az emberiség egyik legrégebbi spirituális koncepcióját képviselheti.
Bizonyítékok a fajok közötti kulturális cserére
A Tinshemet-barlangban feltárt felfedezések döntő bizonyítékot szolgáltatnak a különböző emberfajok közötti kölcsönhatások megértéséhez a középső paleolitikumban. A kutatás feltűnő hasonlóságokat tár fel a temetkezési szokásokban Izrael korabeli lelőhelyein, beleértve a híres Qafzeh és Skhul barlangokat is, annak ellenére, hogy ezek a helyszínek különböző hominid csoportok, köztük neandervölgyiek, korai Homo sapiens és hibrid populációk maradványait tartalmazták.
Ez a viselkedésbeli egységesség a különböző emberi populációkban intenzív kulturális interakcióra és tudásmegosztásra utal a levantei régió korai emberfajai között. A centripetális levallois-i kőeszköz-technológia, a nagy patás állatok vadászati szokásai és a formális temetkezési gyakorlatok következetes használata ezeken a lelőhelyeken egy közös kulturális komplexumra utal, amely túllépett az emberi csoportok közötti biológiai különbségeken.
Az emberi kognitív evolúció következményei
A Tinshemet-barlang felfedezéseinek széleskörű következményei vannak annak megértéséhez, hogy mikor alakult ki az emberekben először komplex szimbolikus gondolkodás és spirituális hiedelmek. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a formális temetkezési szokások a szimbolikus viselkedés egyik legkorábbi megnyilvánulási formáját képviselik, amelyek elvont gondolkodást igényelnek a halálról, a társas kapcsolatokról és esetleg a túlvilágról alkotott elképzelésekről.
A kutatócsoport folyamatos munkája újabb ismereteket tár fel ezekről az ősi temetkezési szokásokról. Fejlett ásatási technikák, többek között pneumatikus eszközök és 3D-s dokumentáció segítségével a régészek lassan további temetkezéseket tárnak fel, miközben megőrzik a komplex rituális viselkedés megértéséhez szükséges pontos kontextuális információkat – adta hírül az ancient-orogins.net.
