Pusztító láncreakciót indíthat el egy mélyben zajló folyamat

Patagónia és az Antarktisz alatt már most kritikus a helyzet. A klímaváltozás miatt a gleccserek visszahúzódása gyorsul, ami megváltoztatja a földkéreg nyomásviszonyait, a magma pedig könnyebben utat találhat magának. Ez egy olyan folyamatot indíthat be, amely hosszú távon egyre gyakoribb és hevesebb kitörésekhez vezet.

Egykor a patagóniai jégtakaró hatalmas területet borított be Dél-Amerika déli csücskében. Több mint 18 ezer éve a jég alatt a magma 10–15 kilométer mélyen gyűlt össze és kristályosodott ki, miközben a hatalmas jégréteg lefelé nyomta a földkérget. Aztán a klíma lassan melegedni kezdett. A jég olvadásával a nyomás csökkent, a földkéreg „fellazult”, a magma és gázai pedig kitágultak.

Ez pontosan az a körülmény, amely elősegíti a vulkánkitöréseket.

A kutatók hat chilei vulkánt vizsgáltak, köztük a Mocho-Choshuenco nevű, jelenleg szunnyadó óriás tűzhányót. A múltbéli eseményeket feltérképező vizsgálatok szerint 3000-5000 évvel a jég eltűnése után robbanásszerű kitörések következtek be.

Eltűnnek a természetes fékek

Pablo Moreno-Yaeger, a Wisconsini Egyetem vulkanológusa elmondta, hogy a gleccserek eddig kordában tartották az alattuk rejtőző vulkánokat, ám a klímaváltozás megszünteti ezt a természetes féket, és a jégtömeg eltűnésével a tűzhányók sokkal gyakrabban és hevesebben törhetnek ki - írja az origo.hu.

Patagóniában különösen drámaiak a változások; a jég súlya alól felszabaduló területek olyan tempóban emelkednek, amire még a kutatók sem számítottak. Ez önmagában is azt jelzi, hogy a földkéreg alatt komoly átrendeződés zajlik.

Izlandon már korábban felfigyeltek erre a jelenségre: ott a jég visszahúzódása után látványosan megszaporodtak a kitörések. Most azonban először sikerült nagyobb léptékben is kimutatni ugyanezt a hatást.

„Ez nemcsak Izland ügye. Vizsgálataink azt mutatják, hogy hasonló folyamatok játszódhatnak le az Antarktiszon is” – teszi hozzá Moreno-Yaeger.

Ott több mint száz rejtett, még szunnyadó vulkán van jégpáncél alatt, és ha a jelenlegi olvadási ütem folytatódik, a jövőben ezek is aktivizálódhatnak.

De nem csak ezek a területek érdemelnek kiemelt figyelmet. Észak-Amerika bizonyos vidékein, Új-Zélandon és Oroszország egyes részein is hasonló hatásokkal számolhatunk.

Ördögi kör: a vulkánok is fűtik a klímát

Még ha a magma nem is jut el a felszínig, alulról felmelegítheti és megolvaszthatja a jégtakarót. Ez újabb gleccsermozgásokat, repedéseket válthat ki, ami tovább gyorsítja az olvadást. Ráadásul a gyakori kitörések egyre több szén-dioxidot és más üvegházhatású gázt juttathatnak a légkörbe.

Ez egy ördögi kör: a jég olvadása kitöréseket indít be, a kitörések pedig tovább melegítik a bolygót, így még több jég tűnik el – mondja a vulkanológus.

A jó hír, hogy ezek a geológiai folyamatok rendkívül lassan zajlanak.

• A patagóniai példa is mutatja, hogy több ezer év telt el a jég eltűnése és a látványos kitörések megugrása között.

A kutatók mégis arra figyelmeztetnek: érdemes időben felismerni a veszélyt, mert ha egyszer ez a láncreakció beindul, szinte lehetetlen lesz megállítani.