Így reagálnak az állatok a növények titkos hangjaira

Az első bizonyíték a Tel-Avivi Egyetem kutatócsoportja által végzett vizsgálat során derült ki: a nőstény molyok nem rakják le petéiket a paradicsomnövényekre, ha azok a szorongással társított hangokat adnak ki, ami arra utal, hogy egészségtelenek lehetnek.

A csapat két évvel ezelőtt elsőként mutatta ki, hogy a növények sikoltoznak, ha bajban vannak vagy egészségtelenek. A hangok kívül esnek az emberi hallástartományon, de sok rovar, denevér és néhány emlős képes érzékelni őket.

„Ez egyelőre csak spekuláció, de lehetséges, hogy mindenféle állat a növényektől hallott hangok alapján hoz döntéseket, például hogy beporozza-e őket, elbújjon-e bennük, vagy megegye-e a növényt” – mondta Yossi Yovel professzor, a Tel-Avivi Egyetem munkatársa.

A kutatók most azt vizsgálják, hogy a különböző növények milyen hangokat adnak ki, és hogy más fajok ezek alapján hoznak-e döntéseket.

„Gondolhatjuk, hogy sok bonyolult interakció létezhet, és ez az első lépés” – mondja Yovel professzor.

A vizsgálat egy másik területe, hogy a növények képesek-e hang útján információt átadni egymásnak, és vajon képesek-e erre reagálni, például megőrizni a vízkészletüket aszályos körülmények között – tette hozzá Lilach Hadany professzor, szintén a Tel-Avivi Egyetem munkatársa.

„Ha egy növény stressznek van kitéve, a többi növény a leginkább aggódó organizmus, és ezek sokféleképpen reagálhatnak.”

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a növények nem érző lények. A hangokat a helyi körülmények megváltozása okozta fizikai hatások keltik. A mostani felfedezés azt mutatja, hogy ezek a hangok hasznosak lehetnek más állatok, és esetleg a növények számára is, amelyek képesek érzékelni ezeket a hangokat.

Hadany professzor szerint ha ez a helyzet, akkor a növények és az állatok közösen fejlesztették ki a hangok előállításának és hallgatásának képességét, kölcsönös haszon érdekében.

„A növények fejlődhetnének úgy, hogy több vagy hangosabb hangokat adjanak ki, ha az hasznos lenne számukra, és az állatok hallása is ennek megfelelően fejlődhetne, hogy képesek legyenek befogadni ezt a hatalmas mennyiségű információt. Ez egy hatalmas, feltáratlan mező – egy egész világ, amely felfedezésre vár.”

A kísérletben a kutatók a nőstény molyokra összpontosítottak, amelyek jellemzően paradicsomnövényekre rakják le petéiket, hogy a lárvák kikelés után táplálkozhassanak velük.

A feltételezés az volt, hogy a molyok a lehető legjobb helyet keresik petéik lerakására – egy egészséges növényt, amely megfelelően táplálja a lárvákat. Tehát, amikor a növény jelzi, hogy kiszáradt és stresszes, a kérdés az volt, hogy a molyok megfogadják-e a figyelmeztetést, és elkerülik-e a petézést?

A válasz az volt, hogy a növények által kiadott hang miatt nem raknak tojásokat.