Tudomány

Ferencz Orsolya: A program nem ér véget akkor, amikor az űrhajó landol

Magyarországnak az űrkutatásban való részvétele stratégiai kérdés

Magyarországnak az űrkutatásban való részvétele stratégiai kérdés, a versenyképesség szempontjából ezen a területen fontosabb a valós tudás és a valós kompetencia megszerzése, fenntartása és birtoklása, mint bárhol máshol - hangsúlyozta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a HUNOR program vezetője a Bold Truth About Hungary című, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár által készített podcast csütörtökön közzétett adásában.

Ferencz Orsolya: A program nem ér véget akkor, amikor az űrhajó landol
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos
Fotó: MH/Török Péter

Ferencz Orsolya szerint nagy befektetési potenciállal rendelkezik az űrkutatás, az Európai Unió versenyképességi jelentése, az úgynevezett Draghi-jelentés számos helyen említi a világűrt valamilyen összefüggésben a versenyképeséggel.

Thierry Breton, aki az előző ciklusban a területért is felelős uniós biztos volt, hangsúlyozta azt, hogy nagyságrendekkel többet kell költenie az Európai Uniónak a teljes GDP-jéből, költségvetéséből a világűr kutatására - mutatott rá a miniszteri biztos.

Ferencz Orsolya felidézte, hogy 2018 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetésével a magyar kormány ötször többet fizet be az Európai Űrügynökség (ESA) költségvetésébe, amely az úgynevezett geo-return (földrajzi visszatérítés) elve alapján visszakerül a magyar vállalatokhoz, kutatókhoz, egyetemekhez.

Azóta az 50 körüli létszámról 250 fölé nőtt a regisztrált magyar partnerek száma az ESA-ban. Tíz tudományágat érint az a 25-30 kísérlet, amelyekben a HUNOR is részt vesz, ebből 25-öt Kapu Tibor űrhajós végez el a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) - hívta fel a figyelmet.

Az Űrállomáson többek közt azt vizsgálják, hogyan károsítja a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagát, és milyen javító mechanizmusokkal lehetne védekezni ez ellen. A cél az emberi űrutazás jövőjének biztonságosabbá tétele - tette hozzá.

Ferencz Orsolya szerint Peggy Whitson parancsnok is elismerte, hogy fantasztikus dolgokat csinál a magyar űrhajós, aki sokat dolgozik, szigorú munkabeosztás szerint.

Miután Kapu Tibor visszatér az űrből, pár hétig regenerálódnia kell és majd utána indul el a munka: számítanak rá mint kutatóra és mérnökre. Sok kísérlet csak a visszatérés után indul el, az adatok értékelése a kísérletgazdák feladata lesz elsődlegesen.

A program nem ér véget akkor, amikor az űrhajó landol, hanem minimum 2026 végéig tart - magyarázta a miniszteri biztos.

Ferencz Orsolya szólt arról is, hogy a magyar űrstratégiával összhangban létrehozták a UniSpace programot, amelyben most már angol nyelven zajlik a képzés. Ez egy szakirányú továbbképzés, amelynek keretében a természettudomány, a mérnöki ismeretek és a társadalomtudományok együtteséről kap három féléven keresztül a jelentkező áttekintő felkészítést.

Ferencz Orsolya szerint a HUNOR csapat - amely több száz szakemberből áll - egy olyan új kompetenciát épített ki és birtokol, amellyel a kiválogatás-kiképzés piacán versenyképesen tud részt venni.

A magyar szakemberek saját kézikönyvet hoztak létre, amely sok mindenben egyezik a nemzetközi sztenderdekkel, de vannak benne újítások, innovációk - hangsúlyozta.

Kapu Tibor magyar űrhajós június 26-án érkezett meg a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol a HUNOR-program több tudományos kísérletét és vizsgálatát végzi el. A magyar űrhajós várhatóan július 13-a után tér majd vissza a Földre.