Újjáéledt egy 46 ezer éves féreg – de milyen áron?

A fonálférget a Kolima folyó közelében, az állandóan fagyott talajból (permafroszt) emelték ki – a Föld egyik leghidegebb térségéből, ahol a hőmérséklet hosszú évtizedeken át nem emelkedik fagypont fölé. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a féreg valószínűleg 45 839 és 47 769 évvel ezelőtt fagyott meg. Ez az egyik legrégebbi ismert élőlény, amit sikerült újra életre kelteni.

„Ez olyan, mintha ablakot nyitnánk az őskorra. Egy időbe fagyott élőlényt látunk, amely most újra mozog, mintha semmi sem történt volna” – mondták a kutatók az olasz Versilia.it beszámolója szerint.

Panagrolaimus kolymaensis – az ősi túlélő

A faj a Panagrolaimus kolymaensis nevet kapta, miután a kutatók részletesen elemezték genetikai állományát. Ez egy különleges fonálféregfaj, amely ivartalan szaporodással – azaz partenogenezissel – képes szaporodni, tehát nincs szüksége partnerre az utódnemzéshez.

A laboratóriumi felolvasztás után nemcsak „felébredt”, hanem szaporodott is, így a kutatók az utódokon végezhették el további vizsgálataikat anélkül, hogy az eredeti példányt károsították volna.

Lét és nemlét határán: kriptobiózis

A túlélés kulcsa az úgynevezett kriptobiózis – ez egyfajta biológiai „hibernáció”, amikor az élőlények extrém körülmények (például fagy, kiszáradás vagy sugárzás) hatására teljesen leállítják anyagcseréjüket, és időben „megfagynak”.

Bár nem a fonálférgek az egyetlenek, akik képesek erre – például a medveállatkák és egyes rákfélék is tudják –, ilyen hosszú idő utáni visszatérés az életbe még soha nem fordult elő dokumentáltan.

A kriptobiózis hosszú távú alkalmazása a jövőben akár az orvostudományban is hasznos lehet – például szövetek vagy szervek fagyasztása során. De még fontosabb lehet az űrutazásban: élő szervezetek „felfüggesztett animációban” való tárolása lehet a kulcs a bolygóközi küldetésekhez.

Emellett az ilyen felfedezések segíthetnek megérteni, hogyan alakulhatott ki az élet a Földön – és hogyan élhette túl a bolygót sújtó szélsőséges időszakokat.

A jég alatti fenyegetés

A szenzáció mögött azonban árnyoldal is húzódik. A szibériai permafroszt a klímaváltozás miatt olvad, és a tudósok becslései szerint több mint 1500 gigatonna szenet tárol – ez óriási mennyiség, amelynek felszabadulása tovább fokozhatja a globális felmelegedést.

Ráadásul a jég alá zárt, évezredek óta érintetlen vírusok és baktériumok is felszínre kerülhetnek – olyan kórokozók, amelyekkel az emberiség még sosem találkozott.

„Most kezdjük csak felismerni, mennyire gazdagok – és veszélyesek – ezek a fagyott élő archívumok” – figyelmeztetnek a kutatók.

Egy ősi féreg újjáéledése ugyan világszenzáció lett, de arra is figyelmeztet: minden egyes olvadó jégméter új tudományos lehetőséget és egyben globális kockázatot is rejt. Az emberiségnek időben szembe kell néznie azzal, mit hoz magával a fagy felengedése.