Rejtélyes rádiójeleket fogtak az Antarktiszon

A Focus beszámolója szerint Stephanie Wissel, a projekt munkatársa elmondta, hogy a jelek körülbelül 30 fokos szögben, az antarktiszi jég alól érkeztek, ami szembemegy azzal, amit a jelenlegi fizikai ismereteink alapján várnánk.

„Érdekes problémával állunk szemben, mert egyelőre nincs magyarázatunk ezekre az anomáliákra” – nyilatkozta Wissel.

A jelek forrása és természete egyelőre ismeretlen. Elképzelhető, hogy új részecskékről, eddig ismeretlen kölcsönhatásokról, vagy akár a részecskefizika még felfedezetlen területeiről van szó.

Az ANITA egy nagy magasságban repülő ballonra erősített rádióvevő rendszer, amelyet arra terveztek, hogy neutrínók által okozott rádiójeleket észleljen. Ezek az extrém energiaszintű részecskék általában az űrből érkeznek, és csak nagyon ritkán lépnek kölcsönhatásba más anyaggal – ezért is meglepő, ha látszólag a Föld belsejéből jövő rádiójeleket regisztrálnak.

A hír apropóján a cikk felidézi az Antarktisz felfedezésének történetét is. 1901-ben három nagy expedíció indult útnak: brit, svéd és német küldöttségek, köztük a német Erich von Drygalski vezetésével, aki geográfusként és geofizikusként szerzett hírnevet.

Ma az Antarktisz:

• 14 millió km² területű kontinens,

• közel 2 km vastag jégréteggel borított,

• a világ leghidegebb és egyik legszárazabb vidéke, hivatalosan poláris sivatag,

• és a tudományos kutatás egyik legfontosabb helyszíne, ahol kb. 70 állandó kutatóállomás működik szezonálisan.

Mit jelenthet ez a felfedezés?

Ha az ANITA által észlelt jelek valóban a Föld belsejéből vagy szokatlan forrásból származnak, az alapjaiban kérdőjelezheti meg a jelenlegi részecskefizikai modellt. A kutatók ugyan még óvatosak a következtetésekkel, de az ilyen típusú anomáliák gyakran új tudományos áttörések előhírnökei lehetnek.

Egy dolog biztos: az Antarktisz nemcsak múltja, hanem jövője miatt is rejtélyes kontinens marad.