Ferencz Orsolya: A cél, hogy még több magyar űrhajós legyen

– A szombatra tervezett fellövést június 10-ére halasztották. Ott van már a helyszínen? Beszélt Kapu Tiborral? Hogy érzi magát, milyen a lelkiállapota?

– Igen, megérkeztem, és már korábban kiutazott a Hunor Team jelentős része is. Többen is tartjuk vele a kapcsolatot, és az indulása előtt személyesen is találkozni fogunk – nyilván a karanténszabályokat betartva. Jó állapotban van, egy nagyon kitűnő, felkészült ember, de természetesen benne is nő az izgalom – vagy talán inkább a várakozás –, ahogy mindannyiunkban.

– Sokakban felvetődhet most, hogy tizennégy nap alatt mit lehet odafent csinálni. Hogyan jutnak majd el hozzánk a hírek? Lehet-e valahol látni a bejelentkezéseit? Szóval, mire számíthatunk?

– Egyrészt ez egy megszokott időtartam a kutatási programokban. Tibor nagyon sok kutatási feladatot végez majd. Az AX4-es missziónak eleve nagyon gazdag a kutatási programja: több mint 60 kísérlet szerepel benne, amelyek közel felét a magyar űrhajós fogja elvégezni, tehát az ideje bőségesen ki lesz töltve. Másrészt a NASA folyamatosan közvetíti az űrállomás különféle történéseit, de mi is mindent megteszünk: ezért van a Millenáris G épületében a Payload Control Center, ahol a kísérletgazdák Tiborral folyamatos élő kapcsolatban segítik majd a munkáját innen, Magyarországról is. Több olyan bejelentkezése is lesz, amit nyomon lehet követni, és a Hunor igyekszik minden kommunikációs felületén – például a Facebook-oldalán – tájékoztatást adni. Emellett az Huniverzum Látogatóközpontot is ajánlom a közönség figyelmébe. A felbocsátást pedig együtt lehet majd nézni élő adásban – nagy kivetítőn, egy kicsit olyan lesz, mint egy olimpiai szurkolói zóna.

– Nyilván majd magának az utazásnak a részleteit közben és utána értékeljük. De azt már most megkérdezném: amikor Kapu Tibor visszajön, lesz-e valamilyen nagy fogadás, amin mi, civilek is részt vehetünk? És mi vár rá a misszió után azzal a tapasztalattal, amit most szerez?

– Mindenképpen tervezünk egy közös megérkezési, fogadási ünnepséget, de egyelőre még ne ezzel foglalkozzunk, hiszen a küldetés előttünk van. Közvetlenül a visszaérkezése után sok feladat vár rá, amit az Egyesült Államokban utómunkaként el kell végeznie, így csak azt követően tud majd hazatérni. Ami a jövőt illeti, egy nagyon komoly munka elé néz – ha úgy tetszik, élethosszig tartó –, hiszen Farkas Bertalannál is látjuk, hogy a mai napig aktívan népszerűsíti a tudományt és az űrkutatást. Tibornál is határozottan arra számítunk, hogy komolyan be fog kapcsolódni a magyar tudományos életbe – az ismeretterjesztéstől kezdve egészen konkrét projektekben való részvételig. Óriási tapasztalatra tett szert az egész Hunor Team – mindenki, aki részt vett ebben a programban. Több mint száz szakemberről beszélünk, és ezt a tudást szeretnénk a jövőben hasznosítani.

– Valójában arra lennék kíváncsi, hogy részt vesz-e majd a következő magyar űrhajós felkészítésében?

– Szeretnénk-e, hogy ez folytatódjon? Abszolút szeretnénk. Nemcsak mi, hanem úgy érezzük, hogy az egész magyar tudományos élet számít arra, hogy ennek a most elindított programnak nem az lesz a vége, hogy megint 45 évig várunk a következő űrhajósra. Magyarország most képességeket szerzett az űrhajós-válogatás, űrhajóskiképzés, űrhajós-tudományos program összeállítása terén. Ezt a képességet, ezt a tudást a nemzetközi szektorban hasznosítani kellene – és hasznosítani is lehet. Úgyhogy mindenképpen arra számítunk, hogy Magyarország most visszatér a Kármán-vonal fölé, az emberes űrrepülés világába – és ott is tudunk maradni, folyamatosan.