Tudomány

Az oktatás a mesterséges intelligencia stratégia egyik legfontosabb alappillére

Az MI nem helyettesítheti a tudományos felfedezés örömét

Az oktatás a mesterséges intelligencia stratégia egyik legfontosabb alappillére – hangsúlyozta Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE) való együttműködési megállapodásának aláírásán kedden Budapesten.

Az oktatás a mesterséges intelligencia stratégia egyik legfontosabb alappillére
A mesterséges intelligenciától való félelem abból is adódik, hogy nem vagyunk minden információ birtokában
Fotó: AFP/Science Photo Library/KKO/Science Photo Libra/Kateryna Kon

A kormánybiztos úgy fogalmazott: a mesterséges intelligenciától való félelmet, tartást főként az okozza, hogy nem vagyunk minden információ birtokában. Ezért fontos az MI-technológiával kapcsolatos oktatás fejlesztése már az óvodától kezdve – hangsúlyozta.

Palkovics László közölte: az MI fejlesztése, társadalmi, gazdasági hasznosítása érdekében felülvizsgálják és átalakítják a kormány által 2020-ban létrehozott mesterséges intelligencia stratégiát. Ehhez a kormánynak partnerekre is szüksége van – folytatta, megjegyezve: az ELTE kiváló partner, mert Magyarország legnagyobb, és egyben egyetlen állami egyeteme. Az intézmény kiemelten széleskörű multidiszciplináris kompetenciákkal rendelkezik az MI-technológia és ipar területén, magába foglalva a társadalom, jog- és bölcsészettudományi, valamint informatikai és természettudományi területeket, továbbá a pedagógusképzés valamennyi szintjét – magyarázta.

Az együttműködés célja az emberközpontú MI megvalósításának elősegítése, annak társadalmi hasznosulásában való közreműködés, hogy a jelenleg zajló MI-forradalom az emberek hasznára váljon és elkerülhetőek legyenek annak kihívásai, továbbá egy olyan megbízható és etikus technológia kifejlesztésében való közreműködés, amely kiterjeszti az emberi képességeket – közölte a kormánybiztos, aki kiemelt feladatnak nevezte a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi kérdések tisztázását. Hozzátette: az Európai Unió AI Act elnevezésű jogszabálycsomagja néhány dolgot már rendezett, de sok még a feladat, például a felelősségi kérdések tisztázása terén.

Palkovics László kiemelte az MI technológiával kapcsolatos etikai kérdéseket is, megjegyezve: az MI felelős használatával kapcsolatban a bölcsészettudományi szakterület tud a legtöbbet segíteni.

Borhy László, az ELTE rektora elmondta: évek óta foglalkoznak a mesterséges intelligenciával, és nagy megtiszteltetés, hogy az egyetem a kormány első partnereként ajánlhatja fel a kompetenciáit.

Rámutatott: az MI nem helyettesítheti a tudományos felfedezés örömét, de óriási lehetőségeket és nagy távlatokat nyit valamennyi tudományágban. Példaként megjegyezte: jövő héten egy nemzetközi régészeti konferenciát szerveznek, ahol már a megnyitó előadásokban szó lesz a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságáról.

Borhy László elmondta, az ELTE foglalkozik MI-n alapuló módszerekkel egyebek között a bölcsészkaron, a természettudományi és az informatikai karon is. Hangsúlyozta: a kormánnyal való együttműködésben aktív partnerként fognak dolgozni.

Darázs Lénárd, az ELTE kinevezett, új rektora azt mondta: új fejezet kezdődik a mestersége intelligencia fejlesztésében, hiszen már azt határozzák meg, hogyan lehet az MI-t a gyakorlatban alkalmazni, és hatékonyan a társadalom szolgálatába állítani. A rektor a digitális oktatás fontosságát hangsúlyozva úgy fogalmazott: véget ért a régi oktatási módszerek ideje, más skillekre van szükség, megváltoztak a munkaerőpiaci elvárások is. Kitért arra is, hogy a kulturális örökség digitalizációjában már komoly lépéseket tettek, ugyanakkor az adatgazdaság, adatvagyon kezelése területén vannak lemaradások.

Kapcsolódó írásaink