Tudomány
A zene csodát tesz agyunk rezgéseivel
A neurális rezonanciaelméletet új érdekességeket tár fel az agyműködésről

A zenét gyakran „univerzális nyelvként” tartják számon – a különböző kultúrájú emberek hasonló mozdulatokkal táncolnak, a kisgyerekek pedig ösztönösen ütemre mozgatják fejüket a zenére.
Az idegi rezonancia elmélete szerint nemcsak arról van szó, hogy megtanulunk elvárni és megjósolni, mi fog történni; az olyan aspektusok, mint a zenében lévő harmónia, amelyet játszunk és élvezünk, azért kellemesek számunkra, mert szinkronban vannak az agy rezonáns mintázataival – írta meg a Sciencealert.
„Ez az elmélet azt sugallja, hogy a zene nemcsak azért erőteljes, mert halljuk, hanem azért is, mert az agyunk és a testünk összehangolódik vele” – mondja Caroline Palmer, a kanadai McGill Egyetem idegtudósa. „Ennek hatalmas vívmányai vannak a terápiára, az oktatásra és a technológiára nézve.”
Természetesen ez nem véletlen. Ahogy az emberek évezredek óta »babrálnak« a zenével, rájövünk, mi hangzik a legjobban anélkül, hogy feltétlenül értenénk, miért.
„A neurális rezonanciaelmélet betekintést nyújthat mind az idegtudományba, mind az emberi viselkedésbe, valamint a kettő közötti kapcsolatba” – írják a kutatók.
„Az ilyen meglátások fényt deríthetnek az agy és a test összekapcsolódására, a zene érzelmek közvetítésére való képességére, a zene szerepére az interperszonális kapcsolatokban, valamint a zene agyi egészségre gyakorolt hatásaira.”