Tudomány

A zene csodát tesz agyunk rezgéseivel

A neurális rezonanciaelméletet új érdekességeket tár fel az agyműködésről

Ön is érezte már úgy, hogy egy dal igazán megérintette? Egy új elmélet szerint nem csak hallgatjuk a zenét; testünk fizikailag is rezonál rá, mivel agyunk természetes rezgései szinkronban vannak olyan struktúrákkal, mint a ritmus és a hangmagasság.

A zene csodát tesz agyunk rezgéseivel
A zene állandó része az életnek
Fotó: AFP/Hans Lucas/Magali Cohen

A zenét gyakran „univerzális nyelvként” tartják számon – a különböző kultúrájú emberek hasonló mozdulatokkal táncolnak, a kisgyerekek pedig ösztönösen ütemre mozgatják fejüket a zenére.

Az idegi rezonancia elmélete szerint nemcsak arról van szó, hogy megtanulunk elvárni és megjósolni, mi fog történni; az olyan aspektusok, mint a zenében lévő harmónia, amelyet játszunk és élvezünk, azért kellemesek számunkra, mert szinkronban vannak az agy rezonáns mintázataival – írta meg a Sciencealert.

„Ez az elmélet azt sugallja, hogy a zene nemcsak azért erőteljes, mert halljuk, hanem azért is, mert az agyunk és a testünk összehangolódik vele” – mondja Caroline Palmer, a kanadai McGill Egyetem idegtudósa. „Ennek hatalmas vívmányai vannak a terápiára, az oktatásra és a technológiára nézve.”

Természetesen ez nem véletlen. Ahogy az emberek évezredek óta »babrálnak« a zenével, rájövünk, mi hangzik a legjobban anélkül, hogy feltétlenül értenénk, miért.

„A neurális rezonanciaelmélet betekintést nyújthat mind az idegtudományba, mind az emberi viselkedésbe, valamint a kettő közötti kapcsolatba” – írják a kutatók.

„Az ilyen meglátások fényt deríthetnek az agy és a test összekapcsolódására, a zene érzelmek közvetítésére való képességére, a zene szerepére az interperszonális kapcsolatokban, valamint a zene agyi egészségre gyakorolt ​​​​hatásaira.”

Kapcsolódó írásaink