Tudomány
Az Alzheimer-kór kockázatának ismerete megváltoztathatja szokásainkat – és nem a jó irányba
Egy új kutatás az agyi vizsgálatok – a demencia korai jeleinek felismerése céljából történő – elvégzésének érzelmi és fizikai következményeit vizsgálja

Izraeli és amerikai tudósok több száz embert vizsgáltak meg pozitronemissziós tomográfiás (PET) vizsgálat előtt és után, hogy felmérjék Alzheimer-kockázatukat. Függetlenül attól, hogy az Alzheimer-kockázatuk pozitív vagy negatív volt-e, mentális egészségük stabil maradt. Ugyanakkor a tanulmány megállapította, hogy az emberek kevésbé voltak motiváltak az egészséges életmód fenntartására, amely csökkenthetné a demencia kockázatát.
Az Alzheimer-kór kialakulásának okáról még mindig folynak a viták, de egyik meghatározó jellemzője az amiloid béta plakkok felhalmozódása az agyban (a plakkok az amiloid béta fehérje hibásan összecsukódott formájának kemény csomói).
Ez a felhalmozódás már évekkel, sőt évtizedekkel az első Alzheimer-tünetek megjelenése előtt megkezdődik, és egy speciális PET-vizsgálattal kimutatható. A vizsgálat önmagában nem igazolja, hogy valaki Alzheimer-kórban szenved vagy fog-e szenvedni, de kizárhatja a betegséget (legalábbis a közeljövőben), és jelenleg fontos eszköz az Alzheimer-kór diagnosztizálásában és a potenciális kockázat figyelemmel kísérésében.
Számos kutatás foglalkozott azzal, hogy az Alzheimer-kockázat tudata hogyan hat az emberekre, de ezek a tanulmányok általában kis létszámú alanyt érintettek, vagy olyan embereket vizsgáltak, akik máris potenciális kísérleti kezeléseket kerestek az Alzheimer-kórra (bizonyos örökletes mutációk szinte garantálják, hogy az érintett személy korai Alzheimer-kórban fog szenvedni). A kutatók azt akarták megvizsgálni, hogy egy viszonylag nagy, kognitív szempontból egészséges csoport hogyan reagál arra, ha PET-vizsgálatból megtudja a kockázatát.
A tanulmányhoz 199, 40 év feletti, egészséges, Alzheimer-kórral rendelkező családtaggal rendelkező embert toboroztak. A PET-vizsgálat előtt a önkénteseket megkérdezték jelenlegi mentális egészségükről, mennyire aggódnak a memóriájuk miatt, és mennyire motiváltak az Alzheimer-kockázatot csökkentő egészséges szokások, például a rendszeres testmozgás bevezetésére vagy fenntartására. Hat hónappal a vizsgálat után ugyanazokat a kérdéseket tették fel nekik.
A kutatók megállapították, hogy azoknál, akiknél a vizsgálat nem mutatott ki azonnali Alzheimer-kockázatot, észrevehető javulás volt tapasztalható a depresszió, a szorongás és a memóriaproblémák általános szintjében. Eközben azok, akiknél megerősítették az Alzheimer-kockázatot, kevesebb szorongást tapasztaltak, és nem lettek depressziósabbak vagy aggódóbbak a memóriájuk miatt, mint korábban. Mindkét csoport azonban arról számolt be, hogy kevésbé motiváltak az egészséges életmód fenntartásában.
„Eredményeink arra utalnak, hogy az emelkedett és nem emelkedett [amiloid béta] PET-vizsgálati eredmények közlése nem jár pszichológiai károsodással” – írták a szerzők a szerdán az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban megjelent cikkükben, számol be a Gizmodo.
Az eredmények különösen fontosak, mivel az Alzheimer-kór kezelésében áttörés előtt állhatunk. Az elmúlt években több olyan anti-amiloid gyógyszert is jóváhagytak, amelyek eltávolítják az agyból a plakkokat, és potenciálisan lassíthatják a kognitív hanyatlás előrehaladását. Ezek a gyógyszerek csak mérsékelt hatékonyságúak, de a tudósok új gyógyszerek vagy módszerek kidolgozásán dolgoznak, amelyek fokozhatják ezeknek a kezeléseknek a hatékonyságát. Egy másik ígéretes megközelítés az lehet, hogy a magas kockázatú egyéneknek már évekkel azelőtt adnak anti-amiloid gyógyszereket, hogy a tünetek megjelenése várható lenne.
Ha a korai megelőző kezelés a várakozásoknak megfelelően hat, akkor a PET-vizsgálat az Alzheimer-kór szűrésének általános eszközévé válhat – állítják a kutatók. Ez azt jelenti, hogy fontos megérteni, hogyan reagálnak az emberek az eredményekre, különösen ha tovább szeretnénk csökkenteni a kockázatot. Még ha a mai orvostudomány nem is tudja megakadályozni az Alzheimer-kór kialakulását, a tanulmányok becslései szerint akár 45 százalék az esetek életmódbeli szokásokhoz köthető, amelyeket javítani lehet. Tehát az Alzheimer-kór megelőzésének előrehaladásához elengedhetetlen lesz megtalálni a módját annak, hogy az emberek motiváltak maradjanak az egészséges életmódra.
„Az emelkedett vagy nem emelkedett [amiloid béta] állapot közlése után az életmódváltás iránti motiváció csökkenése óvatosságra int a közlési folyamat során” – írták a kutatók.
Más szavakkal, az Alzheimer-kockázat megismerése nem lehet a végállomás. Állapotától függetlenül sokat tehet azért, hogy öregedő agya és teste viszonylag jó formában maradjon, a rendszeres kardió edzéstől kezdve a bizonyos oltások beadásáig. És egy napon, talán már hamarosan, még több eszköz állhat rendelkezésre a demencia megelőzésére.