Melyik földrész mozog a leggyorsabban?

Asztrália a Föld leggyorsabban mozgó kontinense, egy olyan tektonikus lemez tetején nyugszik, amely évente körülbelül hét centiméterrel sodródik – ez valahol a haj és a köröm növekedési sebessége között van.

Összehasonlításképpen, a NOAA szerint a Föld szárazföldi tömegei évente átlagosan körülbelül 1,5 centimétert mozognak. Összehasonlításképpen, Ausztrália megelőzi a versenytársakat, miközben észak felé halad.

Technikailag az Indo-Ausztráliai-lemezről beszélünk, egy tektonikus lemezről, amely magában foglalja Ausztrália szárazföldjét és Tasmánia szigetét, valamint Új-Guinea, Új-Zéland és az Indiai-óceán medencéjének egy részét.

Végül (mondjuk, néhány tízmillió év múlva) lehetséges, hogy az Indo-Ausztrál-lemez beleütközik a Délkelet-Ázsia és Kína körüli Eurázsia-lemez aljába, létrehozva egy új kontinentális tömböt, amelyet egyesek „Austráziának” neveznek, olvasható az IFLScience cikkében.

Ez a lépés nem nélkülözi a történelmi előzményeket. 200 millió évvel ezelőttig Ausztrália a Gondwanához kapcsolódott, egy hatalmas szuperkontinenshez, amely a déli félteke nagy részét elfoglalta. Ebben a felállásban az afrikai, az antarktiszi, az indo-ausztráliai és a dél-amerikai lemez összezsúfolódott. Eközben a Laurázsia – beleértve a mai Európa, Ázsia és Észak-Amerika nagy részét – az északi féltekén együtt volt.

Fontos megjegyezni, hogy a Föld kontinensei folyamatosan (nagyon lassú) mozgásban vannak. A Földön barangolva a mindennapokban nem érezzük, de a bolygó felszíne nem olyan szilárd, mint amilyennek látszik. A tektonikus lemezek folyamatosan mozognak, egyesek egymásnak ütköznek, mások szétvándorolnak. Sziklaszilárd gömb helyett a Földet úgy is elképzelhetjük, mint egy repedezett utat egy lassan mozgó futószalagon. Egyes repedések kiszélesednek, mások összenyomódnak, és az egész felszín mozgásban van, csak túl lassú tempóban ahhoz, hogy észrevegyük.

Bármennyire is lassú az emberi mércével mérve, elég gyors ahhoz, hogy zavart okozzon a technológiánk számára. A geolokációs eszközök – mint például az amerikai globális helymeghatározó rendszer (GPS), az orosz GLONASS, az Európai Unió Galileo és a kínai BeiDou – műholdak segítségével határozzák meg a helyeket ismert referenciapontokhoz viszonyítva. Ezek a műholdak azonban rögzített koordináta-rendszerek alapján működnek, miközben maga a szárazföld lassan elmozdul. Idővel ez a mozgás eltérést eredményez a térképek által vélt és a valóságos hely között.

Ausztrália 2017-ig 1994-es koordinátákat használt. Ez 23 év alatt 1,6 méterrel eltért a tektonikus lemezzel való szinkronizálásból, ami a rendszer frissítésére kényszerítette őket. Valójában Ausztrália hivatalosan 1,8 méterrel északkelet felé mozdult el.