Egy avar nép – kétféle DNS

Régóta vita tárgyát képezi a Kárpát-medencét a hunok után megszálló avarok eredete – írja friss cikkében az Archaeology Magazin. Mint pénteki cikkükben olvasható, e polémiához most új, izgalmas adalékkal szolgált a Fudan Egyetem, a Max Planck Intézet és az Osztrák Tudományos Akadémia közös kutatása.

A szakemberek az Alsó-Ausztriában, azon belül is Mödlingben és Leobersdorfban feltárt összes, avar kori emberi maradvány DNS-mintáját összevetették a szomszédos kora középkori sírkertekben elhantolt polgárok genetikai állományával. A tanulmány megállapította, hogy a Leobersdorfban feltárt közel 150 fő többsége kelet-ázsiai származású volt, míg a Mödlingben eltemetett félezernek az európai népességhez kötődő ősei voltak.

A genetikai különbség e csoportok között nagyon is egyértelmű és konzisztens – mondta Ke Wang, a Fudan Egyetem genetikusa. Pedig a két közösség által hátrahagyott régészeti maradványok egytől-egyig avar stílusúak, és roppant módon hasonlítanak egymásra.

Az avarok a kelet-ázsiai sztyeppekről a Kr. u. hatodik században vándoroltak Közép-Európába, és korábban azt hitték, hogy keveredtek a helyi lakossággal – de ez úgy tűnik, nem állja meg a helyét. A cikkben hozzáteszik, az egykor itt élt emberek jó eséllyel egyöntetűen avaroknak tarthatták magukat még annak ellenére is, hogy eltérő közegből származtak.