Tudomány

Íme az élet egyik legfrusztrálóbb rejtélyének megfejtése

Ez az, amiért a kábelek folyton összegabalyodnak

A régi mondást, miszerint a halál és az adók az egyetlen biztos pont az életben, megcáfolták a fizikusok, akik felfedték, hogy létezésünket egy harmadik – és ugyanilyen félelmetes – elkerülhetetlenség irányítja: minden kábelünk arra van ítélve, hogy összegabalyodjon – írja az IFLScience.

Íme az élet egyik legfrusztrálóbb rejtélyének megfejtése
A fizikusok szerint minden kábelünk arra van ítélve, hogy összegabalyodjon
Fotó: NorthFoto

Ezt a szörnyű felfedezést 2007-ben tették, és a következő évben Ig Nobel-díjjal ismerték el. A rémisztő következtetésükhöz a kutatók többször különböző hosszúságú zsinórdarabokat dobtak egy dobozba, amelyet aztán néhány másodpercig körbeforgattak.

Több mint 3000 kísérlet elvégzése után a tanulmány szerzői megállapították, hogy a zsinór az esetek nagyjából 50 százalékában csomóval került ki a dobozból. Fontos, hogy azt is megállapították, hogy a zsinór csomósodásának valószínűsége a hosszától függött, a 46 centiméternél rövidebbek szinte soha nem csomósodtak össze.

E hosszúság felett azonban drámaian megnőtt a csomó kialakulásának esélye. Ezt az eredményt magyarázva a kutatók felfedik, hogy 46 centiméter volt a minimálisan szükséges hosszúság ahhoz, hogy egy zsinór egyszer körbetekeredjen a doboz körül.

Miután feltekeredett, a zsinór vége véletlenszerűen képes a szomszédos szakasz fölé vagy alá mozogni, ami a különböző csomós konfigurációk széles skáláját eredményezi. Ahogy a zsinor befonja magát, csomók alakulnak ki, és mivel a csomó feloldása mind statisztikailag, mind energetikailag valószínűtlen, az összkép természetesen a nagyobb komplexitás felé halad.

A zsinór hosszának növekedésével egyre több tekercs alakul ki, ami azt jelenti, hogy a csomósodás valószínűsége még nagyobb lesz. Hihetetlen módon a kutatók azt találták, hogy minden egyes hét vagy annál kevesebb kereszteződést tartalmazó prímcsomó természetes módon alakult ki a felkavart zsinórban, a bonyolultabb csomók némelyike pedig akár tizenegy kereszteződést is tartalmazott.

A csomósodás valószínűsége azonban csökkent a 150 centiméternél hosszabb zsinórok esetében, mivel ezek a darabok túlságosan beszorultak a dobozba, és nem volt elég helyük ahhoz, hogy mozogjanak és fonottá váljanak. A kutatók szerint ugyanez az elv magyarázhatja, hogy a köldökzsinórok ritkán gabalyodnak össze a méh szűkös terében.

Mindez azt jelenti, hogy a zsebben vagy táskában elhelyezett fülhallgatók arra vannak ítélve, hogy csomósodni fognak, hacsak a zsinór történetesen nem olyan hosszú, hogy egyszerűen nincs elég hely az összegabalyodáshoz.

Kapcsolódó írásaink