Tudomány
Aggasztó hírek a korai halálozásról a tudósoktól
Ön is sír filmnézés közben?
A kutatók szerint a film közbeni sírás a neurotikus viselkedés megnyilvánulása. Egy új tanulmány pedig kimutatta, hogy ez a személyiségjegy 10 százalékkal növeli a korai halálozás esélyét.
A neuroticizmus olyan negatív érzelmekkel jár együtt, mint a félelem, a szomorúság és az ingerlékenység, és különböző összetevőkből áll, mint a magány, a szorongás és az ingerültség, amelyek rombolják a lelket és a testet.
A tudósok a magányt a korai halál legerősebb előrejelzőjeként azonosították, mivel szándékos önkárosításhoz, légzőszervi és emésztőrendszeri betegségekhez vezethet.
A neuroticizmus más aspektusai, például a hangulatingadozás és a fáradtság szintén összefüggésbe hozhatók a magasabb halálozási kockázattal. Ez a kapcsolat pedig a férfiaknál volt a legerősebb, és különösen jelentős volt az 54 év alattiak és az egyetemi végzettséggel nem rendelkezők körében.
A Floridai Egyetem által vezetett kutatócsoport a Biobank adatait elemezte, amely egy olyan hatalmas adatbázis, amely félmillió ember biológiai mintáit, genetikai információit, életmódbeli és egészségügyi adatait tartalmazza. Mindannyiukat 2006 és 2010 között vizsgálták neuroticizmus szempontjából.
A kutatók 17 éven át követték őket, hogy megállapítsák, mely emberek élnek még, kik haltak meg gyakori problémákban, és kik haltak meg idő előtt. A kutatócsoport a „élethelyzeti” adatokat a résztvevők neuroticizmus-pontszámaival együtt arra használta fel, hogy kiderítse, melyik személyiségvonás és egyes összetevői állnak szorosabb összefüggésben a korai halálozással, mint mások.
A 17 év alatt a teljes minta mintegy 8,8 százaléka, azaz több mint 43 ezer ember halt meg.
Az adatok azt mutatják, hogy a halálozás átlagos életkora 70 év volt, és a rák volt a fő ok, amelyet az idegrendszer, a légzőrendszer és az emésztőrendszer betegségei követtek.
Azok, akik légzőszervi vagy emésztőrendszeri problémák miatt haltak meg, többnyire arról számoltak be, hogy a vizsgálat időpontjában fáradtnak érezték magukat. Kevesebb mint egy százalékuk bántalmazta magát. Ezek az emberek azt mondták, hogy bűntudatot éreztek és hangulatingadozásaik voltak, valamint egész életükben állandó stresszt éreztek.
A magas neuroticizmus pontszámmal rendelkezők pedig szinte mind arról számoltak be, hogy magányosnak érezték magukat.
„Meglepő volt, hogy a magányosság sokkal erősebb hatást gyakorolt, mint a többi neuroticizmus-pontszám. Az eredmények azt mutatják, hogy azok, akik magányosságról számoltak be, lényegesen nagyobb a halálozás kockázata, mint azoké, akik szorongást vagy bűntudatot éreznek” - mondta a vezető szerző, Antonio Terracciano, a Floridai Állami Egyetem geriátriai professzora.
A tanulmány új betekintést nyújt abba, hogy a magányosság hogyan befolyásolja az egészséget és a hosszú életet, mivel a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a világ számos országában az emberek a magányosság járványával küzdenek.
