Tudomány
Komoly bajban vagyunk

Nem mérési hiba az univerzum eltérő sebességű tágulása, félrértettük a világmindenséget
Ez a Hubble-feszültség néven is ismert probléma képes megváltoztatni vagy akár teljesen felforgatni a jelenleg irányadó kozmológiai modellt. Először 2019-ben a Hubble űrteleszkóp mérései fedték fel, hogy ez az egyelőre megmagyarázhatatlan anomália valódi jelenség; 2023-ban a James Webb űrteleszkóp (JWST) még pontosabb mérései pedig újfent bizonyossá tették ezt. Úgy tűnik, hogy a két teleszkóp észlelési adatainak háromszoros ellenőrzése végleg elvetette a mérési hibák lehetőségét. Az Astrophysical Journal Letters szakfolyóiratban február 6-án megjelent tanulmány azt sugallja, hogy valami komoly probléma lehet az univerzum megértésében.
Ha a mérési hibákat elvetjük, akkor csak az a valódi és izgalmas lehetőségünk marad, hogy félreértettük az univerzumot
– nyilatkozta Adam Riess, a tanulmány vezető szerzője, a Johns Hopkins Egyetem fizika- és csillagászprofesszora. Érdemes megjegyezni, hogy a professzor két másik kutatótársával Samuel Perlmutter és Brian P. Schmidt asztrofizikusokkal együtt az univerzum gyorsuló tágulásával kapcsolatos felfedezéséért, illetve a hipotetikus sötét anyag kutatásához fűződő munkásságukért 2011-ben megkapták a fizikai Nobel-díjat. Jelenleg két „arany standard” módszer létezik az úgynevezett Hubble-állandó meghatározására, ami az univerzum tágulási sebességét írja le.
Az első a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (CMB) apró ingadozásaiból indul ki, ami az univerzum első fényének az ősi emléke, és amely mindössze 380 ezer évvel a „Big Bang”, vagyis az ősrobbanás után keletkezett. 2009 és 2013 között az Európai Űrügynökség (ESA) Planck műholdjával a csillagászok alaposan feltérképezték ezt a gyenge mikrohullámú háttérsugárzási mezőt és arra az eredményre jutottak, hogy a Hubble-állandó értéke pontosítva 67 km/másodperc/megaparszek. A Hubble-állandó értékéből kiindulva határozható meg az úgynevezett Hubble-idő, vagyis az univerzum kora. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy Edwin P. Hubble amerikai csillagász 1929-ben fedezte fel a galaxisok színképének a vörös tartomány felé való eltolódását (Doppler-effektus), vagyis azt a jelenséget, hogy minél távolabb van tőlünk egy galaxis, látszólag annál nagyobb sebességgel távolodik. (…)
A teljes cikket IDE kattintva olvashatja.