A szerelem ereje

Az életről, a szexualitásról és a szellemi éleslátásról szóló amerikai tanulmány kimutatta, hogy az idősek – akik nem idősotthonban élnek – szexuális aktivitása összefügg a későbbi jobb kognitív funkciókkal.

Az adatsor országosan reprezentatív, és információkat tartalmaz arról, hogy az amerikaiak milyen gyakran élnek önkéntes, partneri szexben, milyen szintű élvezetet nyernek ebből a szexből (orgazmus vagy nem), és mennyire találják érzelmileg kielégítőnek a szexuális kapcsolataikat.

A résztvevők kognitív funkcióit egy hivatalos pontozási folyamat segítségével határozták meg, amely a figyelem, a memória, a nyelv, a fogalmi gondolkodás, a számítások és a tájékozódás szempontjait veszi figyelembe.

A tanulmány adatait elemezve Shannon Shena, a Hope College szociológusa és Hui Liub, a Purdue Egyetem szociológusa azt találta, hogy a szex minden vizsgált korcsoportban összefügg a jobb agyi egészséggel, bár finoman szólva eltérő módon.

A 75 és 90 év közöttiek körében a szex gyakorisága tűnt kulcsfontosságúnak. Ebben a csoportban öt év elteltével jelentősen jobb kognitív funkciókat mutattak ki, ha legalább hetente egyszer szexeltek.

A 62–74 éves felnőttek esetében viszont a jövőbeli agyi egészség szempontjából a legfontosabb tényező a szex minősége volt, mind fizikai, mind érzelmi szempontból.

De míg a kutatások szerint a szexnek mentális és fizikai egészségügyi előnyei lehetnek, beleértve a jobb szív- és érrendszeri egészséget, a szorongás csökkenését, valamint a boldogság és a jólét javulását, az öregedő agy egészségére gyakorolt hatása nagyrészt ismeretlen.

Számos tanulmány észrevette, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség összefügg a későbbi életkorban bekövetkező kognitív hanyatlással. Ezek az elemzések azonban gyakran nem veszik figyelembe a társas tevékenység egyik legintimebb típusát: a szexet.

Mi több, egyes szakértők úgy vélik, hogy a társas aktivitás hiánya a kognitív hanyatlás következménye, nem pedig oka.

Mindazonáltal a Shena és Liub által a tanulmányukban lefuttatott modellek arra utalnak, hogy a szex és a kognitív egészség közötti kapcsolat nem megy mindkét irányba.

Más szóval, azt találták, hogy a jobb kogníció nem jósolja meg a szexuális aktivitást öt évvel később.

„Meglepő volt, hogy öt évvel később nem volt jelentős eredmény abban, hogy a kognitív működés hogyan függött össze a szexuális aktivitással vagy a szexuális minőséggel” – magyarázza Shena Eric W. Dolan a PsyPostnak.

Az eredmények azt sugallják, hogy legalábbis a társas aktivitás bizonyos típusai valóban védő szerepet játszhatnak a kognitív hanyatlással szemben, bár további kutatásokra van szükség.

Érdekes módon, míg az idősebb férfiak kognitív egészsége a jelenlegi vizsgálatban a magas fizikai élvezethez kapcsolódott, az idősebb női résztvevőknél ez a kapcsolat nem volt megfigyelhető.

Shena és Liub több magyarázatot is felvetett eredményeikre.

Először is a szex legtöbbször fizikai gyakorlattal jár, ám azt jelenti, hogy a jobb kognitív teljesítmény a jobb szív- és érrendszeri egészségnek köszönhető, amely viszont növelheti az agy vérellátását, és csökkentheti a gyulladást.
A szexről az is ismert, hogy csökkenti a stresszt, a stressz pedig feltehetően megakadályozza a neuronok növekedését az agy egyes részein, amelyek a memóriával kapcsolatosak.

„Eredményeink segítenek kontextualizálni az egészséges öregedés sokrétű megértését, és különösen ahhoz, hogy ez hogyan kapcsolódhat a szexuális élethez, amely az idősebb felnőttek számára gyakran figyelmen kívül hagyott terület.”