Történelem

A világ legrégebbi Homo Sapiens lábnyomát azonosították Dél-Afrikában

153 000 éves múltra tekint vissza

Alig több mint két évtizeddel ezelőtt, az új évezred kezdetekor úgy tűnt, hogy emberi őseink több mint 50 000 éves múltra visszatekintő nyomai rendkívül ritkák – írja a The Conversation.

A világ legrégebbi Homo Sapiens lábnyomát azonosították Dél-Afrikában
Fotó: The Conversation

2023-ban a helyzet egészen megváltozott. Napjainkban az 50 000 évnél régebben, keltezett hominin ichnositok (a fogalom, amely magában foglalja a nyomokat és más nyomokat is) Afrikában  14, és további tíz helyszín van a világon máshol, beleértve az Egyesült Királyságot és az Arab-félszigetet .

Az Ichnosban, a nyomkövületek nemzetközi folyóiratában nemrégiben megjelent cikkben hét újonnan felfedezett  hominin ichnosit korát közölték.

A legutóbbi mintegy 71 000 éves múltra tekint vissza. A legrégebbi, 153 000 éves múltra visszatekintő lelet a tanulmány egyik legfigyelemreméltóbb lelete: ez a legrégibb lábnyom, amelyet eddig fajunknak, a Homo sapiensnek tulajdonítottak .
A területről és az időszakról származó egyéb bizonyítékokkal együtt, beleértve a kifinomult kőeszközök fejlesztését, a művészetet, az ékszereket és a kagylók betakarítását, megerősíti, hogy Cape déli partja olyan terület volt, ahol a korai anatómiailag modern emberek túlélték, fejlődtek és virágzottak. Afrikából más kontinensekre is elterjedt. A nyomvonalak, kövületek vagy bármilyen más ősi üledék  tanulmányozása során a legfontosabb kihívás az anyagok korának meghatározása.

E nélkül nehéz egy lelet tágabb jelentőségét értékelni, illetve a geológiai leletet létrehozó éghajlati változásokat értelmezni. A Cape déli partvidéki eolianitok esetében a kormeghatározási módszer gyakran az optikailag stimulált lumineszcencia.
Ez a datálási módszer megmutatja, hogy milyen régen volt kitéve egy homokszem a napfénynek; más szóval, hogy mennyi ideje van eltemetve az az üledékszakasz. Tekintettel arra, hogyan alakultak ki a jelen tanulmányban szereplő nyomok – nedves homokon lenyomatokat, majd új fúvóhomokkal való betemetést – ez egy jó módszer, mivel elég biztosak lehetünk abban, hogy a kormeghatározási „óra” nagyjából akkor indult, amikor a nyomvonal létre.

Egy évtized múlva arra számítunk, hogy az ősi hominin ichnositok listája sokkal hosszabb lesz, mint jelenleg – és a tudósok sokkal többet megtudhatnak majd őseinkről és az általuk megszállt tájakról.
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom