Történelem

Élt 88 évet, egy korszak névadója volt…

Ki ő? Tehetnénk fel a kérdést egy műveltségi vetélkedőn, és nem biztos, a kérdésben rejlő információ elegendő lenne a személy „azonosításához”. Jöhetnének a „rásegítő kérdések”: altengernagy, az Osztrák–Magyar Haditengerészet hadiflottájának parancsnoka (1918), a Nemzeti Hadsereg fővezére (1919–1920), a Magyar Királyság kormányzója, államfő (1920–1944). Ennyi segítség talán elegendő lenne, és jöhetne is a válasz: Horthy Miklós. Ki a vitézi jelzővel és a nemesi előnévvel – vitéz nagybányai –, ki a nélkül említené őt.

Élt 88 évet, egy korszak névadója volt…
Az egykori kormányzóval kapcsolatban mindenki a maga igazát véli helytállónak
Fotó: MH

Hatvanöt esztendeje már annak, hogy a jelzett beosztások, címek és rangok egykori viselője nincs az élők sorában. 1957. február 9-én a portugáliai Estorilban elhunyt. Abban az esztendőben – 1957. június 18-án – töltötte volna be a 89. életévét.

Az egykori államfőt 1957. február 11-án a lisszaboni brit temetőben helyezték sírba. Akkor senki sem gondolta volna, hogy az egykori Magyar Királyság oly sok mindent át- és megélt államfője magyar földön kerülhet majd végső nyugalomra (Kenderes, 1993. szeptember 4.).

Életútja azt igazolta, hogy a dualizmus időszakának Magyarországán született, középbirtokos nemesi család sarja olyan pályát futhat be, amely keveseknek adatik meg, annak ellenére hogy a katonatiszti/haditengerésztiszti hivatásválasztása komoly lehetőségeket tartogatott az Osztrák–Magyar Monarchia ifjai számára.

Horthy élt a kapott lehetőséggel. Kiváló haditengerésztiszt lett. Az uralkodó – I. Ferenc József osztrák császár és magyar király – egyik szárnysegédje (1909-1914), hadihajók parancsnoka, sikeres tengeri ütközetet – az Otrantói-szoros, 1917. május 18. – végrehajtó hajóraj parancsnoklója, az Osztrák–Magyar haditengerészet hadiflottájának utolsó parancsnoka, aki az uralkodó – IV. Károly magyar király (I. Károly osztrák császár) – parancsát teljesítve 1918. október 31-én átadta a flottát a Délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek.

1918–1919, a világháborús vereség, a széteső Osztrák–Magyar Monarchia, a megcsonkuló Magyarország Horthy személyét előtérbe hozta. 1919-ben hadügyminiszter a Károlyi Gyula gróf vezette szegedi ellenkormányban, majd a nevéhez köthető Magyar Nemzeti Hadsereg fővezére (1919–1920) 1919 őszére megkerülhetetlen tényezővé vált.

Az önálló magyar állam külföld általi elismertetése, az ország területének döntő többségét megszállva tartó idegen katonai erők – románok, szerbek, csehek, franciák – kivonása, a béketárgyalásokon való magyar részvétel lehetősége mind-mind hatalmas feladat. Néhány hónap alatt kormányok jöttek-mentek, de Horthy maradt, a Nemzeti Hadsereg fővezéreként: tényező. A magyar politikai elit jelentős része és a Nagy Háborúban győztes Nagy-Britannia és Franciaország politikai döntéshozói is úgy vélték: Horthy lehet a megoldás. Az alakuló magyar állam vezetője.

1920. március 1-jén kormányzóvá választották, ideiglenes jelleggel lett államfő, és ez az ideiglenes állapot 1944. október 16-ig tartott. Közben a békeszerződés aláírása – számunkra csak diktátum – a versailles-i Nagy Trianon-palotában 1920. június 4-én és mintegy két évtizedes következetes revíziós politika, szinte teljes politikai konszenzussal. Sikerek 1938 és 1941 között. Magyarország európai középhatalommá vált, majd az újabb világháború. Kezdeti sikerek és tragikus vég úgy Horthy Miklós, mint Magyarország számára.

Német „védőrizet” (1944–1945), kihallgatások, tanúskodás Nürnbergben a Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt (1945–1948), mindeközben a családjával a németországi Weilheimben élt. 1948 decemberében indult élethosszig tartó emigrációjába Portugáliába, rövid olaszországi kitérővel.

A magyar emigráció tagjainak döntő többsége megkerülhetetlennek tartotta a személyét. Az amerikai és a brit politikai élet képviselői nem pártolták esetleges háborús bűnöskénti kiadatását Jugoszláviának. Sztálin maga is így vélekedett. S ha ő…

Magyarországon sok jót nem mondtak/írtak róla 1945 után. „Rendszere” a bűnös és fasiszta jelzőket kapta. A nevével fémjelzett korszakra és a személyére aggatott jelzők azonban az idők múltával finomodtak. A koromfekete kezdett szürke árnyalatba hajlani.

Horthy Miklós hatvanöt esztendővel ezelőtti halálával a 20. századi magyar történelem megkerülhetetlen személyiségének földi pályafutása zárult le. Tevékenységének, működésének értékelése még napjainkban is vitákat gerjeszt. Sokaknak országmentő és -építő, míg mások szerint országvesztő. Mindenki a maga igazát véli helytállónak vele kapcsolatban.

A Horthy Miklós nevéhez kapcsolt, közel negyedszázados időszak mindezekkel együtt és mindezek ellenére megkerülhetetlen fejezete a 20. századi magyar történelemnek. Annak a 20. századi történelemnek, amely inkább tragédiákat, mint sikereket hozott ennek az országnak, ennek a nemzetnek, amelynek részesei voltak eleink, függetlenül politikai nézetüktől, társadalmi és anyagi helyzetüktől, felekezeti hovatartozásuktól.

A sikerekre/sikereikre büszkék vagyunk, a tragédiák/tragédiáik elszomorítanak bennünket, és mindeközben arra keressük a választ, miért is alakulhatott ez így. Hogy lesz-e valaha hiteles, mindenki számára elfogadható válasz ezekre a kérdésekre/felvetésekre? Nem tudom, de törekedni kell a hiteles válaszok megfogalmazására, mert anélkül…

Horthy Miklós haláláról a magyar sajtóban, 1957. február

Népszabadság, 1957. február 10., vasárnap, 9. oldal

Meghalt Horthy Miklós

 Lisszabonból jelentik, hogy Horthy Miklós, a magyar ellenforradalom egykori vezető alakja,
Magyarország kormányzója a 25 éves ellenforradalmi rendszerben, meghalt. Nevéhez a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka fűződik. A Horthy-rendszer abban a vérfürdőben született, amelyet 1919-ben az antant hatalmak segítségével uralomra jutott ellenforradalom rendezett a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek soraiban. Horthy nevéhez fűződik Magyarország berántása a második világháborúba s a nemzeti szégyen, hogy hazánk a múlt háborúban a hitleri Németország utolsó csatlósa lett. A legutóbbi ellenforradalmi események idején Horthy újra jelentkezett, ismét szeretett volna szerepet játszani a második ellenforradalom általuk remélt, új rendszerében.

Népakarat, 1957. február 10., 8. oldal (1957. 2. évf. 34. szám)

Meghalt Horthy Miklós

Mint az AFP jelenti, szombaton a Lisszabon melletti Estorilban 89 éves korában elhunyt Horthy
Miklós, Magyarország volt kormányzója, az 1919 utáni fehérterrorista diktatúra vezetője. Horthyt
a lisszaboni angol temetőben temetik el.

Vas Népe, 1957. febr. 10., 2. oldal

Meghalt Horthy Miklós

Mint az AFP jelenti, szombaton a Lisszabon melletti Estorilban egy klinikán 89 éves korában elhunyt Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója.

Zalai Hírlap, 1957. február 10., 6. oldal

Vasárnap érkezett a rövid híradás: meghalt Horthy Miklós a degradált tutajos, a fehérterrorista. Azért és azzal a tudattal halt meg: nem lehet már többé ellenforradalmat csinálni Magyarországon. Csúnya halála lehetett.

Falvak Dolgozó Népe, 1957. február 12., kedd. 3. oldal

A lovastengerész halála
Aprócska hír adja tudtul: meghalt Horthy Miklós, Magyarország egykori fasiszta diktátora.

„Halottakról jót vagy semmit” – tarja a mondás. Hát a tenger nélküli tengernagyról – akinek hófehér uniformisán számtalan magyar hazafi vére szárad – bajosan lehetne valami kis jót is mondani. Azt viszont teljességgel kiérdemelte, hogy hullája észrevétlenül kerüljön a történelem szemétgödrébe. S hogy ezt a pár sort mégis neki szenteljük, azt egyetlen körülménynek köszönheti: dicstelen halála röviddel a magyarországi ellenforradalom leverése után történt.

Ő tengernagysága, a „Legfelsőbb hadúr” a magyar nemzet számára annyira tragikus októberi napokban ugyanis már arról álmodozott, hogy akárcsak az 1919-es proletárforradalom véres elfojtása után, ismét bevonul fehér lován Budapestre. Miért ne? Különösen, ha ez csak Eszterházy hercegen, Mindszenthy bíboroson és a nyugati fegyverekkel ellátott bérgyilkosokon múlott volna! Mivel azonban ez a számítás a magyar hazafiak legjobbjainak ellenállásán végül is meghiúsult, az agg „főkegyelmes” ezt nagyon a szívére vette. Olyannyira, hogy nem tudta sokáig túlélni. Belepusztult.

Jugoszláviai magyar nyelvű sajtó Horthy Miklós haláláról
 

Népújság (Lendva), 1957. február 21. (1957. 2. évf. 3. szám)

Horthy Miklós meghalt

Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója, a második világháború alatt Hitler szövetségese szombaton, február 9-én 88 éves korában Lisszabonban elhunyt. Horthy 1949 óta Portugáliában élt.

Ennyit mond a rövid távirati jelentés. De lehetne-e elegendő helyet biztosítani arra, hogy felsorolja azt a mérhetetlenül sok szenvedést, amit a levitézlett tengernagy okozott. A hírhedtté vált „lovastengerész” 1919-i útjára Szegedtől Budapestig a bitófák vetettek árnyékot.

Egész kormányzósága alatt a nagybirtokosok és nagytőkések érdekeit szolgálta. És végül, a második világháború idején Hitlerhez szegődött. Számtalan háborús bűntett közvetlen vagy közvetett okozója volt Jugoszláviában is, és több százezer magyar katona vesztette életét miatta a keleti hadszíntéren.

1945-ben az amerikai hadsereg Németországban letartóztatta, de ismét szabadon bocsátják. Nyugat egyes köreinek támogatását élvezte, jóllehet Horthy háborús főbűnös volt, akinek a kiadatását kormányunk is kérte. Dicstelen élete Portugáliában fejeződött be.


A nyugati magyar emigráció lapjai – Dél-Amerikai Magyarság, Szabad Magyarság, Hadak útján stb. – nagy terjedelemben méltatták Horthyt.

A szerző a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója

Kapcsolódó írásaink

Néma főhajtás

ĀDon-kanyar. Röviden csak ekképp rögzült a köztudatban mindaz, ami 1942–1943-ban az akkori Szovjetunió elfoglalt területén a Magyar Királyi Honvédség ott harcoló sereg- és csapattesteivel történt

Tatától Madeiráig

ĀA királyi pár az angol Glowworm monitor fedélzetén hagyta el az országot – a későbbiekben egyikőjük sem tért, térhetett vissza hazánkba