A neandervölgyi emberek egy rivális csoport női tagjait és gyermekeit is megették

A neandervölgyi emberek a mai Belgium területén körülbelül 45 000 évvel ezelőtt megették az ellenséges klán leggyengébb tagjait. A lemészárolt áldozatok csontjainak elemzése során a kutatók rájöttek, hogy mindegyikük kicsi termetű nő és gyermek volt, ami arra utal, hogy ezeket az egyéneket kifejezetten a kannibálok vették célba.

A Goyet-barlangok egyik üregében talált csontok legalább hat személyhez tartoznak, akik közül négyet felnőtt vagy serdülőkorú nőként azonosítottak, míg a maradék kettő – egy gyermek és egy csecsemő – férfi volt. Az újszülött kivételével az összes csontváz egyértelműen mutatja, hogy lemészárolták, így ez Észak-Európa legnagyobb kannibálizált neandervölgyi maradványokból álló gyűjteménye – írja az IFLScience.

Korábbi izotópos elemzések azt mutatták, hogy a hat áldozat nem helyi lakos volt, ezért nem tartozott ahhoz a törzshez, amely megette a húsukat. Hogy többet megtudjanak arról, kik voltak ezek a szerencsétlen neandervölgyi emberek és miért ették meg őket, a tanulmány szerzői elemezték a végtagjaik hosszú csontjainak méretét, alakját és erősségét.

Ezeket más neandervölgyi csontvázakkal összehasonlítva a kutatók megállapították, hogy az áldozatok mind alacsony termetűek voltak, és robusztussági indexük a spektrum alsó végén helyezkedett el. Más szóval, mindannyian meglehetősen alacsonyak és kecsesek voltak neandervölgyiekhez képest.

Ráadásul, annak ellenére, hogy idegenek voltak, fizikai állapotuk arra utal, hogy életük során nem voltak különösebben mozgékonyak, ami azt jelenti, hogy valószínűleg nem tévedtek ellenséges területre élelemkeresés közben.

„A Goyet-ből származó, antropogén módon feldolgozott neandervölgyi egyedek nemcsak exokannibalista gyakorlatokra utalnak, hanem a karcsú, alacsony termetű női egyedek, és valószínűleg az éretlen egyedek elleni célzott ragadozó viselkedésre is tanúskodnak” – írják a tanulmány szerzői. Más szavakkal, szerintük a bizonyítékok „arra utalnak, hogy egy vagy több csoport gyengébb tagjait egy szomszédos régióból szándékosan vették célba”.

Bár lehetetlen pontosan megmondani, mi motiválta ezt a leírhatatlan cselekményt, a kutatók rámutatnak, hogy az exokannibalizmus – vagyis a külföldiek elfogyasztása – általában háborúval vagy csoportok közötti versengéssel jár együtt, amelynek során erőszakkal elrabolnak egyéneket a külső közösségekből.

A 41 000 és 45 000 évvel ezelőttre datált Goyet-csontvázak egybeesnek a Homo sapiens nyugat-európai megjelenésével. A kutatók szerint az őseink jelenléte által a neandervölgyi emberekre nehezedő extra verseny és stressz fokozott csoportközi erőszakhoz vezethetett, ami potenciálisan kiválthatta ezt a kannibalizmust.