Hogyan hangzott a neandervölgyiek beszéde

Nehéz megmondani, hogy a neandervölgyi emberek hogyan néztek ki, nemhogy hogyan komunikáltak. Van azonban okunk feltételezni, hogy kihalt hominid rokonaink komplex nyelvet használtak, és nem csak morgások és nyögések voltak.

A neandervölgyi hangok rekonstruálásához Patsy Rodenburg hangképző tanár egy neandervölgyi hangképző szervek 3D-modelljével dolgozott, valamint az anatómiai ismereteivel, például a mély mellkas, a nehéz koponya és a nagy orrüreg. Amikor ezt az ismeretet egy emberi énekesre alkalmazta, az eredmény egy furcsa, magas hangú, orrhangú sikoly lett.

Ez csak egy értelmezés, de a kérdést már tudományos szempontból is megvizsgálták.

Az a nézet, hogy a neandervölgyi emberek vastag szemöldökű, brutális barlanglakók voltak, már elavult. Rengeteg bizonyíték mutatja ma már, hogy ők is, akárcsak mi, rendkívül intelligens, kulturálisan komplex és érzelmileg érzékeny lények voltak.

Tudjuk, hogy a neandervölgyi embereknek hasonló kognitív képességeik voltak, mint nekünk, és agyuk mérete nagyjából megegyezett a miénkkel, vagy annál nagyobb volt, bár alakja eltérő volt, így nagyjából feltételezhetjük, hogy rendelkeztek a nyelv feldolgozásához szükséges idegrendszeri hardverrel.

2021-ben antropológusok digitális rekonstrukciókat készítettek a neandervölgyi koponyák csontjairól, és megállapították, hogy azok képesek voltak érzékelni és előállítani a beszédet.

Megállapították, hogy 4-5 kHz közötti hallóképességgel rendelkeztek, ami nagyon hasonlít a modern Homo sapiens-hez. A kutató szerint ez azt jelenti, hogy a neandervölgyiek kommunikációs rendszere ugyanolyan komplex és hatékony volt, mint a modern ember beszéde. Valószínűleg hasonló képességgel rendelkeztek, mint mi, az emberi beszéd előállítására, és fülük „be volt hangolva” ezeknek a frekvenciáknak az érzékelésére.

Más tudósok tágabb szemléletet alkalmaztak, multidiszciplináris megközelítést használva, amely ötvözi az anatómiát, a genetikát, a kognitív tudományt, a kultúrát és a környezetet. Mindez ugyanarra a következtetésre vezet: a neandervölgyi emberek talán nagyon is úgy hangzottak, mint mi, néhány apróbb különbséggel.

„A neandervölgyi emberek szinte biztosan olyan nyelveket beszéltek, amelyek nagyon hasonlítottak a mi nyelvünkhöz, de szerkezetileg kevésbé voltak összetettek és funkcionálisan kevésbé rugalmasak” – írta Antonio Benítez-Burraco, a sevillai egyetem nyelvésze , számol be az IFLScience.

„Legalábbis feltételezhető, hogy a neandervölgyi nyelvek kevésbé összetett szintaxissal, kevesebb funkcionális kategóriával (például determinánsokkal vagy kötőszavakkal) és kevésbé jellegzetes hangokkal rendelkeztek” – írta.

Azonban nagyon keveset tudunk arról, hogy az emberek mikor kezdtek el komplex nyelvet használni. A becslések nagyon eltérőek, az 50 000 évvel ezelőttitől a több mint 2 millió évvel ezelőttig terjedő időszakig, amikor a Homo nemzetség először fejlődött ki. A neandervölgyi emberek körülbelül 400 000 és 40 000 évvel ezelőtt éltek, így lehetséges, hogy egy olyan világban éltek, ahol a nyelv még nem alakult ki.

Az biztos, hogy a neandervölgyi emberek nem voltak az emberiség néma árnyékai, hanem egy komplex társadalmi és kulturális világ aktív alkotói. Akár magasabb hangon, akár egyszerűbb nyelvtannal beszéltek, mint mi, hangjuk szinte biztosan tele volt gazdag jelentéssel, érzelmekkel és kapcsolódással.