Hátborzongató felfedezés a perui homokban

A kutatások olyan részleteket tártak fel, amelyek nem illeszkednek a kolumbusz előtti temetkezésekkel kapcsolatos korábbi elképzelésekbe. A Puemape templomkomplexumban talált leletek egy szisztematikus emberáldozási sorozatnak tűnnek. Ezek az ősi hiedelmek sötét oldaláról tanúskodnak.

Szokatlan temetkezések egy andoki templomban

Több mint egy tucat, i. e. 400 és 200 közöttről származó csontváz felfedezése az andoki viszonyokhoz képest rendkívül szokatlan. Az összes holttestet arccal lefelé fektették, kezüket hátra kötve. Ez az elrendezés példátlan a régió ismert történelmében.

„Furcsa, ahogy a sírban elhelyezték őket, arccal a föld felé, ami szokatlan temetkezési szokás az Andok őstörténetében” – jegyzi meg Henry Tantaleán, a San Marcos-i Nemzeti Egyetem régésze, számol be a focus.pl.

A csontok vizsgálata szándékos erőszak jeleit tárta fel, beleértve a koponyasérüléseket és a nyak körüli kötélnyomokat. Minden arra utal, hogy ezek valamilyen konfliktus után feláldozott áldozatok, bár ezeknek az eseményeknek a pontos jellegét még elemzik. A folyamatban lévő DNS-vizsgálatok további fényt deríthetnek ezeknek az egyéneknek a származására. Helyi lakosok voltak, vagy a szomszédos völgyekből származó foglyok? Csak részletes antropológiai kutatások adhatnak választ ezekre a kérdésekre.

A Puemape templomkomplexum. Hosszú történelemmel rendelkező hely

Maga a templomkomplexum sokkal hosszabb történelemmel rendelkezik, mint az itt talált áldozatok. A templomot becslések szerint i. e. 1000 körül építették, az első települési nyomok pedig i. e. 2200-ig nyúlnak vissza. A 19 méter oldalhosszúságú négyzet alakú építmény tanúskodik alkotóinak fejlett csillagászati ismereteiről. Építészeti kialakítása az ősi építők magas szintű műszaki és vallási fejlettségéről tanúskodik.

Azt is felfedeztük, hogy több kő is a napkelte és a napnyugta irányába volt igazítva a napéjegyenlőségek és a napfordulók idején. Két évtizedes kutatások alapján megállapították, hogy az ókori peruiak ezeket a napjelzőket rituális naptár készítésére használták – Charles Stanish, Dél-Floridai Egyetem

A főépület déli részén a régészek nagy összejövetelek és rituális ünnepségek nyomait találták. A leletek arra utalnak, hogy a templomot nemcsak a mindennapi gyakorlatokhoz, hanem nagyobb vallási szertartásokhoz is használták. Különösen érdekes, hogy a helyszínt az első évezred közepe táján elhagyták, de az elhagyása után is folytatták az áldozások bemutatását. Ez arra utal, hogy az elhagyott templom is megőrizte szent jelentőségét a helyi lakosság számára.

Puemape lehet az egyik legrégebbi ismert rituális központ Peru északi partvidékén. Korábbi kutatások a helyszínt a Cupisnique kultúrához kötik, amely az egyik legfontosabb kolumbusz előtti civilizáció volt.

Az új felfedezés rávilágít az akkori vallási gyakorlatokra, bemutatva a szent hagyományok folytonosságát a különböző kultúrák között. A tudósok növényi és állati anyagokat is gyűjtöttek a lelőhelyről, amelyek segítségével jobban megérthetővé válik az ősi lakosok étrendje és természeti környezete. A kutatást egy nemzetközi csapat végzi a Dél-Floridai Egyetem támogatásával. A Puemape-i felfedezés az ősi peruiak hiedelmek és rituális gyakorlatok összetettségét mutatja. Az a tény, hogy a helyszín évszázadokig szent maradt a főtemplom elhagyása után, a régió politikai és társadalmi változásait túlélő, mélyen gyökerező vallási hagyományok bizonyítéka.