Egy elsüllyedt várost találtak Egyiptom partjainál

Ezúttal Egyiptom lett tanúja egy rendkívüli régészeti áttörésnek. Az Abu Qir-öbölben olyan látványos eseményre került sor, amely az Atlantisz legendáját idézi. A több mint 2000 éves elsüllyedt város maradványainak kiemelése nemcsak technológiai siker, hanem elsősorban időutazás az ókori Kanoposba.

Kincsek a tenger hullámai alól. Mit találtak az egyiptomi partoknál?

A mélyből előkerült leletek között igazi gyöngyszemek találhatók az ókori építészetből. Mészkőből épült kultikus épületek, házmaradványok és kereskedelmi építmények új fényt vetnek a két évezreddel ezelőtti mindennapi életre. Ez csak a kezdete azoknak a felfedezéseknek, amelyek megváltoztathatják a feledésbe merült civilizációról alkotott képünket. A legérdekesebb lelet egy Ramszesz II, a XIII. században uralkodó fáraó kartusával ellátott szfinx volt. Mellette a régészek sérült szobrokat találtak a ptolemaioszi és a római korból, amelyek tanúskodnak a hely gazdag, több évszázados történelméről. A kikötői infrastruktúra is meglepően jó állapotban maradt fenn. Felfedeztek egy 125 méter hosszú dokkot, amely a bizánci időkig kisebb hajók kikötőjeként szolgált. Kőhorgonyok és egy kikötői daru teszik teljessé a fejlett kereskedelmi központ képét.

Az Abu Qir-öböl igazi paradicsom az archeológusok számára. Kanopos mellett a víz alatt fekvő Herakleion és Menouthis városok is rejtőznek, amelyek évszázadokon át a régió fontos kereskedelmi kikötőiként működtek. Ezek az ősi metropoliszok az évszázadok során, főként földrengések és a tengerszint emelkedése miatt tűntek el a víz alatt. Minden feltárt lelet – a víztartályoktól a tenyésztő tavakig – egy újabb darabja annak a kirakós játéknak, amely megmutatja, milyen fejlett technológiával rendelkeztek ezek a feledésbe merült civilizációk.

Mi lesz a felfedezett kincsek sorsa?

A történelem iróniája, hogy a mai Alexandria hasonló kihívásokkal küzd, mint amelyek Kanopos elsüllyedéséhez vezettek. A város évente több mint 3 mm-rel süllyed, és az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re Alexandria egyharmada víz alá kerülhet vagy lakhatatlanná válhat. A statisztikák riasztóak, mivel az épületek összeomlásainak száma egy évtized alatt egyről körülbelül 40-re nőtt évente. A partvonal évente 3,5 méterrel húzódik vissza, és a sós víz behatol az alapokba, ami eróziót és talajsüllyedést okoz. Ezekre a veszélyekre reagálva a hatóságok holland partnerekkel együttműködésben elindították az Anticipatory Flood Management kezdeményezést, amely korai figyelmeztető rendszereket és új partvédelmi intézkedéseket tartalmaz.

A tenger mélyéről előkerült leletek nem kerülnek raktárba. A tervek szerint az Elsüllyedt város titkai című különleges kiállításon a látogatók megcsodálhatják ezeket a rendkívüli leleteket az alexandriai Nemzeti Múzeumban. Fontolóra veszik egy állandó galéria vagy akár egy víz alatti múzeum létrehozását is, amely szimbolikusan összekötné a város múltját és bizonytalan jövőjét. Ez lenne az első ilyen jellegű létesítmény a régióban, amely bemutatná mind a elsüllyedt civilizáció gazdagságát, mind a mai Alexandria előtt álló kihívásokat. Kanopos felfedezése emlékeztet bennünket arra, hogy az óceánok felszíne alatt még mindig számtalan titok rejtőzik az ősi emberi civilizációkról. Ugyanakkor fontos figyelmeztetés is: ami ma örökkévalónak tűnik, holnap már a víz alá süllyedt város sorsára juthat. A tengerek még mindig több titkot rejtenek, mint amennyit el tudunk képzelni. Minden ilyen felfedezés egy újabb lépés közös történelmünk megértése felé, de egyben emlékeztető is az emberi teljesítmények mulandóságára .- írja a focus.pl.