Történelem
Kiderült, hogyan viszonyultak a római korban a fogyatékosokhoz?
Érdekes részletek kerültek elő egy bulgáriai romvárosban

Heraclea Sintica elhelyezkedésének köszönhetően a görög és a római uralom alatt egyaránt virágzott, a 4. század végén azonban egy, a mediterráneum keleti részét érintő földrengéssorozat részeként katasztrófa sújtotta. Ennek során egy boltozatos ciszterna is összeomlott.
Ezen struktúránál, nagyjából 6 méteres mélységben öt férfi maradványaira bukkantak, kicsit magasabban, a talaj és a törmelék között pedig egy hatodik ember csontjait is feltárták, ő feltételezhetően egy másik épületben tartózkodott, esetleg mentés közben halt meg. Az áldozatok 18 és 35 év közöttiek voltak, és súlyos sérüléseket szenvedtek.
A 2N jelű csontváz kitűnt a csoportból, Vanya Russzeva és Lilia Manoilova, a Bolgár Tudományos Akadémia munkatársai arra jutottak, hogy ez a 18-25 éves fiatal férfi valószínűleg Apert-szindrómában szenvedett. Ez a ritka veleszületett rendellenesség koponyadeformitással, szájpadhasadékkal és a csontozat egyéb elváltozásaival jár.
A szakértők azt feltételezik, hogy a férfi testi és valószínűleg értelmi fogyatékkal élt, és születésétől fogva állandó gondozást igényelt.
Ennek ellenére felnőttkoráig élt, ami azt jelzi: környezete empátiával, támogatással és törődéssel fordult felé.
Érdekes módon egy másik koponya esetében is szájpadhasadást detektáltak, ami felveti a családi kapcsolat lehetőségét. Elképzelhető, hogy később DNS-elemzés alá vetik ezeket a leleteket, hogy többet kiderítsenek róluk.
A holttestek mellett nem kerültek elő olyan leletek, amelyek társadalmi státuszról árulkodtak volna. A tény, hogy az áldozatokat nem temették el, azt jelzi, hogy a ciszternát sosem takarítottá ki, talán azért, mert senki sem tudta, hogy holttesteket rejt a törmelék. Heraclea Sintica lakossága a földrengés után megfogyatkozott, majd egy újabb katasztrófa után, az 5. században végleg elnéptelenedett, számol be az ng.24.hu.