Történelem

Régészeti őrület Fehéroroszországban

Az emberi lábnyomok több mint 400 ezer évesek

A legújabb régészeti leletek arra kényszerítenek bennünket, hogy újraértékeljük a jelenlegi ismereteket a letelepedés kezdeteiről Európa ezen részén.

Régészeti őrület Fehéroroszországban
Képünk illusztráció
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP/Jan Woitas

A felfedezések annyira jelentősek, hogy hatással lehetnek az egész régió őstörténetének megértésére. A kutatók úttörő módszerekkel vizsgálják mind a szárazföldi, mind a víz alatt fekvő lelőhelyeket. A hagyományos régészet és a modern technikák ötvözete elképesztő eredményeket hoz.

Szenzációs leletek kerültek elő Ohovo falu közelében, ahol egy régészcsoport őskori település maradványaira bukkant. A kormeghatározás szerint a leletek körülbelül 400 ezer évesek, ami jelentősen megváltoztatja a terület benépesülésére vonatkozó eddigi becsléseket. A feltárt tárgyak között elsősorban a neolitikumból származó tárgyak dominálnak: gyöngyök, karkötők és kerámiadarabok. Sokféleségük és kivitelezésük fejlett kézműves tudásra utal. Nem zárható ki, hogy ez a közösség kereskedelmi kapcsolatokat ápolt távoli régiókkal. Különösen figyelemre méltóak a bonyolult díszítésű kerámiák. Ezek a díszek kulcsot adhatnak az akkori lakosok hiedelemrendszerének és hagyományainak megértéséhez. Másrészt nem minden minta feltétlenül szimbolikus jelentéssel bír, ezért nem érdemes erőltetni az értelmezést.

A Sielawa-tó tőzeglápja forradalmi víz alatti munkák színhelyévé vált. A vízszint ingadozása ellenére a víz tisztasága lehetővé tette a pontos feltárást. A két méter vastag tőzegréteg alatt kivételesen jó állapotban találtak szerves anyagokat, ami ritkaságnak számít az európai régészetben. Szergej Linevics, a Belorusz Nemzeti Tudományos Akadémia Történeti Intézetének munkatársa hangsúlyozza a lelőhely jelentőségét, számol be a focus.pl.

Megjegyzi, hogy ez az ország egyik legrégebbi lakóépület-komplexuma. Az idei szezonban precízen kivitelezett csontdíszeket, valamint kő- és csontszerszámokat tártak fel. Kiváló állapotuk lehetővé teszi a gyártási technikák és a használati tárgyak funkcióinak elemzését. Kár, hogy a munkakörülmények olyan nehézségesek. Ez jelentősen megnehezíti a rendszeres kutatást, ugyanakkor csökkenti a nem kívánt vendégek megjelenésének kockázatát a lelőhelyen.

Évszázados kőbalt és a halmok titka

A Krupski régióban, szintén a Sielawa-tó partján, egy szárazföldi és vízi expedíció együttes erővel kőkorszaki és vaskorból származó leleteket talált. A legértékesebb lelet egy tökéletesen megőrzött kőbalta volt, amelyet mindössze egy méter mély ásatás során találtak. A kutatók régészeti szerencséről beszélnek, bár ebben a területen a szerencse általában a jól felkészülteket kedveli. Az eszköz lenyűgöző precíziós kivitelezésével és tökéletes kiegyensúlyozottságával. Ez a készítője magas szintű szakértelméről tanúskodik. Egyelőre nem tudni, hogy mindennapi használati tárgy volt-e, vagy talán rituális jelentőségű.

Ozery falu közelében a kutatók ősi halmokat tártak fel, amelyek tudományos szempontból rendkívül értékes maradványokat tartalmaznak. Egy fiatal nő (halálakor 18-30 év közötti) és két gyermek, egy körülbelül nyolcéves és egy csecsemő maradványait találták meg.

Ezek az antropológiai felfedezések fényt deríthetnek a társadalmi struktúrára, az egészségre és a temetkezési szertartásokra. A csontok elemzése részleteket tárhat fel az étrendről, a betegségekről és az életmódról. A sírok felszereltségének különbségei társadalmi hierarchia létezésére utalnak, de hogy ez anyagi státuszt vagy inkább szimbolikus pozíciót jelentett-e, azt még nem tudjuk.

Az Ohovo-hoz hasonló lelőhelyek bizonyítják, hogy ezeken a területeken régóta éltek emberek. Ezek a lelőhelyek megváltoztathatják a kelet-európai őskorról alkotott képünket.

Kapcsolódó írásaink