Mózesre utaló felirat, vagy a saját szavai?

Michael Bar-Ron kutató azt állítja, hogy az egyiptomi Sínai-félszigeten található Serabit el-Khadimban talált 3,800 éves feliraton a „zot m'Moshe” olvasható - héberül „Ez Mózestől származik”. A felfedezés heves vitát váltott ki a tudósok körében, egyesek spekulatívnak tartják az értelmezést, míg mások azt sugallják, hogy forradalmasíthatja a bibliai történelem és az ábécé írás eredetének megértését.

A Daily Mail szerint a felirat, amelyet az úgynevezett Sinai 357 közelében véstek az L bányába, egy több mint két tucat proto-sínai szövegből álló gyűjtemény része, amelyet először az 1900-as évek elején fedezetek fel.

Ezek a jelölések a legkorábbi ismert ábécé írásokat képviselik, amelyeket valószínűleg sémi nyelvű munkások hoztak létre Egyiptom késő 12. dinasztiája idején, Kr. e. 1800 körül. Bar-Ron nyolc évet töltött a Harvard Sémi Múzeumának nagy felbontású képeinek és 3D-s szkennelésének elemzésével, szigorú módszertant alkalmazva, hogy elkerülje a „szenzációhajhász értelmezéseket”.

A Biblia szerint Mózes kivezette az izraelitákat az egyiptomi rabszolgaságból, és arról ismert, hogy a Sínai-hegyen kapta Istentől a Tízparancsolatot. De létezésére soha nem találtak bizonyítékot.

El-Khadim szeráj feliratai lenyűgöző bizonyítékokat tárnak fel az egyiptomi türkizkék bányákban dolgozó ősi sémi munkások közötti vallási konfliktusokról. Bar-Ron elemzése öt egymást átfedő feliratkategóriát azonosított, köztük Baalat istennőnek (Hathor egyiptomi istennő szemita megfelelője) szóló dedikációkat, a héber El isten invokációit, valamint a későbbi elcsúfítás és módosítás jeleit mutató hibrid feliratokat. Úgy tűnt, hogy a Baalat tiszteletére szolgáló faragványokat szándékosan karcolták át az El-imádók, ami vallási hatalmi harcra utal a szemita ajkú munkások között.

Dr. Thomas Schneider egyiptológus és a British Columbia Egyetem professzora szerint a cselekmények teljesen bizonyítatlanok és félrevezetőek, figyelmeztetve, hogy a betűk „önkényes” azonosítása eltorzíthatja az ókori történelmet.

Egyes tudósok azt állítják, hogy III. Amenemhat, aki kiterjedt építési projektjeiről ismert, lehetett a Kivonulás könyvében említett fáraó.

A faragványokban használt nyelv az északnyugati szemita nyelv korai formájának tűnik, közeli rokonságban áll a bibliai héberrel, arámi nyomokkal.

A feliratok utalásokat is tartalmaztak a rabszolgaságra, a felvigyázókra és a Baʿalat kultusz drámai elutasítására, ami a tudósok szerint erőszakos tisztogatáshoz és a munkások végső távozásához vezethetett a helyszínről.

A helyszínen található régészeti bizonyítékok közé tartozik egy leégett Baalat templom, amelyet III. Amenemhat épített, és utalások az „Átkozott kapujára”, valószínűleg egy fáraó kapujára utalva, amelyek az egyiptomi hatalommal szembeni ellenállásra utalnak. A közeli felfedezések közé tartozik a Reniseneb-sztélé és egy ázsiai egyiptomi magas rangú tisztviselő pecsétje, amely jelentős szemita jelenlétre utal, amely olyan bibliai alakokhoz köthető, mint József, akit a Genezis úgy ír le, mint aki a rabszolgaságból felemelkedett, hogy magas rangú tisztviselővé váljon a fáraó udvarában.

A bányában találtak egy második lehetséges utalást „Moses”-re (Mózes), bár pontos kontextusa továbbra sem tisztázott. Bar-Ron hangsúlyozta kritikus megközelítését a Patterns of Evidence podcastban:

„Nagyon kritikusan viszonyultam a ”Mózes„ név megtalálásához, vagy bármihez, ami szenzációhajhász lehet. Valójában az egyetlen módja annak, hogy komoly munkát végezzünk, ha megpróbálunk nem olyan elemeket találni, amelyek ”biblikusnak„ tűnnek, hanem küzdünk azért, hogy olyan alternatív megoldásokat találjunk, amelyek legalább ugyanolyan valószínűek.”

A kutatás hozzájárul az egyiptomi hieroglifákról az ábécé írásrendszerekre való áttérés megértésére irányuló folyamatos erőfeszítésekhez.

A proto-sínai írás különös jelentőséggel bír, mivel kulcsfontosságú láncszemet jelent az összes modern ábécé fejlődésében. Ezek a feliratok azt mutatják be, hogy a sémi munkások hogyan adaptálták az egyiptomi hieroglifikus szimbólumokat, hogy létrehozzák a világ első ábécé írásrendszerét, amely innováció végül elterjedt az egész mediterrán világban, és a föníciai, görög és latin ábécé alapját képezte.

Az ezekről a feliratokról szóló vita a régészeti bizonyítékok és a bibliai elbeszélések közötti kapcsolat szélesebb körű kérdéseit tükrözi. Bár Mózes létezésére nem állapítottak meg végleges régészeti bizonyítékot, az olyan felfedezések, mint a proto-sínai feliratok, továbbra is új perspektívákat kínálnak az ókori világról, amely bibliai szövegeket hozott létre. Akár helyesnek bizonyul Bar-Ron értelmezése, akár nem, ezek az ősi jelölések felbecsülhetetlen értékű tanúi maradnak azoknak a vallási, kulturális és nyelvi fejleményeknek, amelyek a nyugati civilizáció alapjait alakították.