Egy kurtizán, aki térdre kényszerítette a filozófiát

A hetéra, aki túlnőtt a saját korán

Korinthosz a fényűzés, a kereskedelem és a test kultuszának városa volt abban az időszakban, ideális bölcsője volt Laisz felemelkedésének. A görög hetérák nem közönséges örömlányok voltak, művelt, művészetet kedvelő, filozófiát ismerő nők, akiknek nem csupán a testük, de az eszük is bérbe volt adva, igaz nagyon drága időtöltése volt az akkori gazdag férfiaknak.

Laisz az elit hetérák mintaképe lett: olyan gyönyörű volt, hogy festők, költők, szobrászok és filozófusok vetették térdre előtte magukat. Neve egybeforrt Korinthosszal, mint ahogy Marilyn Monroe neve Hollywooddal.

A történelemben, Kr. e. 5. század végén a 4. század elején járunk. Laisz pontos születési helye máig vitatott a történészek kutatásaiban. A legvalószínűbb, hogy Korinthosz városában látta meg a napvilágot, de más források Szicíliát, pontosabban Hüpponé városát (a mai Velia) említik. Nem kizárt, hogy két különböző, de egyaránt híres kurtizán alakját keveri össze az utókor, az idősebb, szicíliai Laiszt, és a fiatalabb, korinthoszi Laiszt.

Az ókori Hellászban a nők többsége jogfosztott volt. Otthon, a családi ház „gynaikeion” védelmében, elzárva a külvilágtól élték le életüket, távol a közélettől. Egyetlen kivételt a hetérák képezték. Ők független, művelt nők voltak, akik szabadon éltek, beszéltek, olvastak, és olyan férfiakhoz kerültek közel, akiktől befolyást, biztonságot és hírnevet szerezhettek.

Ebbe a világba nőtt bele Laisz,

egy társadalom peremén élő elit kurtizán szerepébe, aki nem szolgálta a férfiakat, hanem játszott velük. Fiatalkorában Laisz Athénba utazott, a város akkoriban a hellén világ kulturális központja volt. Itt ismerte meg első pártfogóját, Aszpáziát, Periklész híres szeretőjét, aki maga is hetéra volt. Egyes történészek szerint Aszpázia tanította meg Laiszt a társalgás művészetére, a retorikára, a férfiak pszichológiájára. Valószínűleg Laisz ki akart lépni Aszpázia árnyékából, de ehhez vissza kellett költöznie szülővárosába. Korinthosz sokkal inkább a hetérák városa volt. Az Aphrodité-templomhoz több száz „szent kurtizán” tartozott, vallási és szexuális funkciókat egyaránt ellátva. Itt Laisz gyorsan kivívta magának a felső kategóriás státuszt, hamarosan ő lett a legdrágább nő Görögországban.

Laisz története és neve egybeforrt a korszak leghíresebb férfijaival. Diogenész, a cinikus filozófus eleinte kigúnyolta Laisz életmódját, de végül maga is nála kötött ki, amelyre a legendák szerint Laisz így reagált: „Még a filozófia is térdet hajt, ha a vágy szólít.” Démoszthenész, a nagy athéni szónok is beleszeretett Laiszba. De amikor a nő 10 000 drachmát kért a szolgáltatásaiért, Démoszthenész így fakadt ki: „Ennyiért nem veszek meg egy újabb halált!”

Laisz tehát nemcsak a testével kereskedett, hanem az eszével is. Társalgott Platón követőivel, részt vett szimpóziumokon, költőkkel vitázott, szónokoknak adott tanácsot. Egyfajta politikai, kulturális hatalomközvetítő szerepet töltött be, minden orgiával egy kis államformálás is járt.

A legenda szerint Laisz egyszer valóban szerelmes lett. Eubotasz, a cirénei (mai Líbia) olimpiai bajnok atlétája volt a kiválasztott. A férfi azt ígérte, hogy győzelme esetén magával viszi Laiszt haza. Eubotasz meg is nyerte az olimpiát, ám végül csak egy portrét vitt magával haza Laiszról. Talán ez volt Laisz életének legfontosabb fordulópontja. A test, amit mindenki akart, végül csak képmásként lett elég egy férfinak. Az árulás után Laisz alkoholizmusba süllyedt, és soha többé nem találta meg önmagát.

Laisz utolsó éveit többféleképpen jegyezte fel az antik irodalom. Léteznek olyan leírások, mely szerint elszegényedve, elfeledve halt meg, egykori dicsősége árnyékában az antik moralizálás kedvelt toposza szerint: „a test elmúlik, a vágy elrohad”. Magányosan, borosüveg mellett halt meg. De a legtöbb beszámoló szerint, Thesszáliában a férjeiket féltékenyen őrző nők halálra kövezték, amiért elcsábította a férjeiket. Ez a vég egyaránt szimbolizálhatta az antik női irigységet és a társadalmi képmutatást. Mindkét verzió ugyanazt az erkölcsi tanmesét sugallja nekünk, a szépség végül mindig elbukik, ha nincs mögötte erkölcsi fedezet. Laisz a görög kultúra egyik legismertebb nőalakja lett: Antik irodalomlomban Plutarkhosz, Athénaiosz és Lucianus műveiben gyakran szerepel A szobrászat, festészet ábrázolásaiban a női szexualitás és hatalom összefonódásának egyik archetípusa. Laisz alakja a görög mitológián túl a társadalom vágyairól és félelmeiről szól. Ő volt a nő, aki „túl sok” volt! Túl szép, túl okos, túl független A reneszánsztól kezdve gyakran ábrázolták sokszor meztelen Aphroditéként. Ahogy egy késői görög szofista írta:

„Nem Laisz bukott el, hanem az a világ, amely nem tudott mit kezdeni egy gondolkodó női testtel.”

Laisz története máig releváns üzenetet hordoz. Megmutatja, hogy egy férfiközpontú társadalomban a női test egyszerre lehet felemelkedés és bukás eszköze. Laisz a férfiak vágyainak kiszolgálója volt, de egyben azok hű tükörképe is. Ahogy a filozófus Lucianus írta: „A férfiak mind Laiszt akarták, de végül magukat vették meg benne.” Az ókori világban Laisz a női szexualitás és hatalom kettős jelképévé vált, egyszerre volt tárgy és alany, áldozat és ragadozó, vágyott és megvetett. Laisz életének örökérvényű figyelmeztetés arra, hogy a külső csillogás és a belső magány gyakran kéz a kézben járnak. Egy társadalom, amely istennőt farag egy nőből, pillanatok alatt képes boszorkányként elítélni, ha az már nem szolgálja érdekeit.

„Szépsége városokat hajtott térdre, de boldogságot sosem hozott magának.”

Laisz története talán egy ősi legenda, egy tükör, benne látjuk a vágy logikáját, a társadalmi képmutatást és a női sors archetipikus rétegeit. De, mint minden erős történetnél, itt is maradnak nyitott kérdések, elsuttogott válaszok, félmondatok a papiruszperemeken. . Legendája túlélte a testét, és még ma is kérdéseket suttog az utókornak. Most összegyűjtöttük azokat a kérdéseket, amelyeket mindenki feltett volna a hetérának… ha lett volna mersze hozzá. Lépjen közelebb tehát kedves Olvasó, ahogy a kíváncsi görög fiatalok tették a színpadi anekdoták végén. Most Ön kérdezel, mi válaszolunk.

Ki volt a legismertebb hetéra az ókori Görögországban? Laisz, a korinthoszi szépség, akinek nevét a vágy és a félelem egyaránt suttogta az egész hellén világ.

Mit jelentett a hetéra szerepe a társadalomban? A hetéra nemcsak szerető, hanem művelt társ, befolyásos nő volt – kívül a házasságon, belül a hatalmi játszmákon.

Milyen történetek maradtak fenn Laiszról? Diogenészt elcsábította, Démoszthenészt elutasította, Eubotasz pedig csak a portréját vitte haza – tragédia lett belőle.

Mi volt az oka Laisz bukásának? Túl szabad, túl szép és túl független volt, egy olyan világban, amely csak az engedelmes nőket díjazta.