Történelem

A régészeket is megdöbbentette az egyiptomi felfedezés

4000 éves piramis

Ez a felfedezés váratlanul érte a tudósokat, és most azon tűnődnek, hogy mit láttak a piramis belsejében.

A régészeket is megdöbbentette az egyiptomi felfedezés
Régészek tárták fel a Szakkarai nekropoliszban található piramisok sírcsoportjait
Fotó: NorthFoto/Egypt, Giz/Omar Zoheiry

Egy 4000 éves piramist fedeztek fel Dahsúr egyiptomi nekropoliszában, amelyet évezredek óta lezártak.

A régészek egy olyan sírt fedeztek fel benne, amihez foghatót még nem találtak, és ami megkérdőjelez mindent, amit a tudomány a fáraók temetkezéséről tud – írja a Dailygalaxy. A kiadvány megjegyezte, hogy amit a szakértők bent láttak, az nem csupán egy elfeledett emlékmű – hanem egy rejtély, amelyet a világ egyik legnagyobb civilizációjának gazdag és összetett történelme övez.

Mindez a dahsuri bányászati műveletek során kezdődött. A földet ásó munkások valami szokatlanra lettek figyelmesek: finoman faragott mészkőtömbökre. Ez annak a jele volt, hogy valami fontos dolog fekszik alattuk

Miután az Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium értesítette a helyszínt, régészekből álló csapatot küldtek a helyszínre a nyomozáshoz. Az ásatásokat Chris Naunton brit egyiptológus vezette, aki gyorsan felismerte a lelet jelentőségét.

Nonton és csapata felfedezett egy átjárót, amely a központi kamrába vezetett. Amit odabent találtak, meglepte őket. A közel 4000 évig lezárt sír nem volt annyira érintetlen – a belseje rendetlen volt, de betörésnek semmi jele nem volt. A sír pecsétje sértetlen maradt, így felmerült a kérdés: hogyan sérülhetett meg a benne lévő piramis?

A régészek úgy döntöttek, hogy ez nem modern rablók műve. A sírt már jóval azelőtt kifosztották, hogy örökre lezárták volna. Naunton a helyszínt „ősi bűntény helyszínének” nevezte, ami arra utal, hogy a fosztogatás már a temetés során történhetett.

A kiadvány megjegyezte, hogy a felfedezés következményei még meghatározásra várnak, de megkérdőjelezi az ókori egyiptomi temetési szertartásokkal kapcsolatos modern elképzeléseket.

Az igazi szenzáció akkor jött, amikor kiderült a sírban rejlő múmia kiléte. Fejlett szkennelési technológia segítségével a régészeknek sikerült rekonstruálniuk a kanópusi korsó sérült hieroglifáit. Kiderült, hogy a sír nem másé, mint Hatsepszut hercegnőé, Egyiptom 13. dinasztiájának királynőjéé. Hatsepszut neve ismerős a történészek számára, de nem ez a Hatsepszut volt az, aki Egyiptom egyik leghíresebb fáraója lett.

Ez a Hatsepszut, akinek a neve soha nem szerepel a történelmi feljegyzésekben, egy teljesen más személy volt. A létezése mind a mai napig feledésbe merült. Egy neki szentelt piramis felfedezése arra utal, hogy nagyon fontos személy volt, de a nevét szándékosan törölték a történelemkönyvekből.

A régészek szerint Hatsepszut hercegnő sírjának felfedezése több, mint egy elfeledett királynőről szóló lenyűgöző felfedezés. Az, hogy törölték a dokumentumokból, arra emlékeztet, hogy a történelmet gyakran a győztesek írják, míg a veszteseket szándékosan elfelejtik.

A felfedezés új kérdéseket vet fel a királyi családon belüli belső hatalmi harccal kapcsolatban. Vajon ez a fosztogatás egy nagyobb hatalmi harc része lehetett?

A régészek úgy vélik, hogy az az elmélet, miszerint a sírt kifosztották, mielőtt lezárták volna, árulásra vagy összeesküvésre utalhat, amelynek Hatsepszut áldozatul esett.

Kapcsolódó írásaink