Meglepő felfedezés a neandervölgyiekről

Szokatlan felfedezésre került sor a Scladina-barlangban, ahol a tudósok barlangi oroszláncsontokból készült tárgyakra bukkantak. Ez a mára kihalt faj elérhette a 300 kilogramm súlyt. Óriási veszélyt jelentett az őskori emberszabásúakra, ami nem meglepő, tekintve ennek a ragadozónak a méretét.

De őseink nyilvánvalóan képesek voltak megölni a barlangi oroszlánokat, vagy legalábbis a csontjaikat saját céljaikra felhasználni. Ebben az esetben arról beszélünk, hogy lenyűgözően széles körű alkalmazási területtel rendelkező szerszámok gyártására használták őket. Ezeknek az elemeknek a multifunkcionalitása összehasonlíthatóvá teszi őket a jelenleg gyártott svájci késekkel.

A történelem szempontjából azonban egy másik tény is fontos marad: a neandervölgyiek kétségtelenül képesek voltak olyan fejlett tevékenységeket végezni, amelyek kellően magas fokú intelligenciát igényeltek. Ez további bizonyíték jelezve e faj képviselőinek lenyűgöző intellektuális képességeit. És bár még mindig nem ismert, hogy mi vezetett a kihalásához, az olyan leletek, mint a Scladina-barlangból származók, lehetővé teszik számunkra, hogy némi betekintést nyerjünk a témába.

A tudósok körülbelül 120 különböző réteget különböztetnek meg ebben a barlangban. Létezésük az épület lakóhelyének mintegy 400 000 éves történetét jelenti. Az ebben az esetben döntő fontosságú leletek a körülbelül 130 000 évvel ezelőtti eredetnek megfelelő mélységben találták. Egy medve és egy barlangi oroszlán csontjai különösen meglepőek lehetnek.

A szakértői véleményekben szereplő négy eszköz ugyanabból a barlangi oroszlán sípcsontjából készült. Kettő közülük tökéletesen illeszkedett, így ez biztosan nem véletlen, hanem a tudatos feldolgozás eredménye. A csontok nemcsak megfelelően formázottak, hanem csiszoltak is. Ezeknek a tárgyaknak a multifunkcionális jellege az érem egyik részét teszi ki: a másik a neandervölgyiek barlangi oroszlánokra való vadászatának képességéhez kapcsolódik. A kérdéssel kapcsolatos részletes megállapításokat a Scientific Reports című folyóiratban tették közzé.