A brit királynő, aki „Európa nagyanyja” lett

Kilenc gyermekét tudatosan házasította ki Viktória királynő.

Első gyermeke Viktória 1858-ban ment hozzá Frigyes porosz koronaherceghez, a későbbi III. Frigyes császárhoz és porosz királyhoz. Négy fiuk és négy lányuk született, köztük II. Vilmos német császár és Zsófia görög királyné.

Eduárd herceg, a későbbi VII. Eduárd király. 1863-ban vette el Alexandra dán királyi hercegnőt (1844–1925). Három fiuk és három lányuk született, köztük V. György brit király és Matild norvég királyné.

Alíz ehrcegnő 1862-ben ment hozzá IV. Lajos hesseni nagyherceghez (1837–1892). Két fiuk és öt lányuk született, köztük Hesseni Alekszandra Fjodorovna orosz cárné.

Alfréd herceg lett Szász–Coburg–Gotha hercege. 1874-ben vette el Marija Alekszandrovna Romanova orosz nagyhercegnőt (1853–1920). Egy fiuk és négy lányuk született, köztük Mária román királyné.

Ilona hercegnő 1866-ban ment hozzá Krisztián schleswig–holstein–sonderburg-augustenburgi herceghez (1831–1917). Három fiuk és 2 lányuk született.

Lujza hercegnő 1871-ben ment hozzá John Douglas Sutherland Campbellhez, Lorne márkijához és később Argyll 9. hercegéhez (1845–1914), aki később Kanada kormányzója lett (1878–1883). Gyermekük nem született.

Artúr herceg Connaught és Strathearn hercege. 1879-ben vette el Lujza Margit porosz hercegnőt (1860–1917). Egy fiuk és két lányuk született.

Lipót herceg lett Albany hercege, hemofíliás volt. 1882-ben vette el Ilona waldeck és pymonti hercegnőt (1861–1922). Egy fiuk és egy lányuk született.

Beatrix hercegbő 1885-ben ment hozzá Henrik battenbergi herceghez (1858–1896). Három fiuk és egy lányuk született, Battenbergi Viktória Eugénia spanyol királyné.

Viktória királynő gyermekei és leszármazottaik az Egyesült Királyság, Németország, Oroszország, Svédország, Spanyolország uralkodóházaihoz kapcsolódtak.

Viktória királynő teljesen tudatosan házasította ki gyermekeit. Az volt a célja, hogy gyermekei révén dinasztikus házasságokkal biztosítsa a brit monarchia befolyását és stabilitását Európában.

Viktória és férje, Albert herceg hitték, hogy ha uralkodóházak egymással rokoni kapcsolatban állnak, az csökkenti a háborúk esélyét, mert senki sem akarna a saját családjával háborúzni. Azzal, hogy gyermekei más uralkodócsaládok tagjaival házasodtak, Viktória a brit monarchia dinasztikus súlyát növelte. Ez megerősítette a királyi család diplomáciai kapcsolatait is. Albert és Viktória mélyen vallásosak voltak, és abban hittek, hogy a megfelelő neveltetéssel és erkölccsel rendelkező uralkodók jobb világot építhetnek. Ezért próbálták gyermekeiket „megfelelő” családokba házasítani. Viktória házasságpolitikája segített abban, hogy Britannia közvetítő szerepet játsszon az európai nagyhatalmak között, mivel szinte minden nagyhatalmi udvarral rokonságban állt.

A célja nem sikerült, hiszen az I. világháború három kulcsfigurája, akik egymással rokoni kapcsolatban álltak mind kapcsolódnak Viktóriához.

Az Egyesült Királyság uralkodója V. György király volt, aki Viktória unokája volt. A Német Császárság élén II. Vilmos állt, aki szintén Viktória unokája volt, míg Oroszország vezetője II. Miklós cár volt az I. világháború idején, aki Viktória királynő unokaveje volt. A három főszereplő között rokoni kapcsolat volt. Unokatestvérek voltak, és sokszor leveleztek egymással gyerekkoruktól kezdve. V. György és II. Vilmos elsőfokú unokatestvérek voltak. V. György és II. Miklós másodunokatestvérek, de Miklós felesége (Alexandra) szintén Viktória unokája volt.

Bár a házasságokon keresztül Viktória a békét akarta elősegíteni, ezek a dinasztikus kapcsolatok nem tudták megakadályozni a vérontást.