Történelem

Több száz éves koponyák kulturális fejformálási gyakorlatot tárnak fel

Egy közösségen belül ideálisnak vagy szimbolikusnak tekintették

Egy északnyugat-argentínai építkezés során feltárt koponya szokatlan alakjával hívta fel a figyelmet, és új betekintést nyújt abba, hogy az ősi bennszülött közösségek hogyan gyakorolták a koponyaformázást kulturális hagyományaik részeként.

Több száz éves koponyák kulturális fejformálási gyakorlatot tárnak fel
Legkevesebb 700 éves emberi koponyát tártak fel a régészek (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/Science Photo Library/SMD/Science Photo Li/Microgen Images

A legalább 700 évesnek vélt maradványokat május 27-én fedezték fel a Catamarca tartomány fővárosában, San Fernando del Valle de Catamarcában egy vízvezetéket szerelő munkások. A helyszínen kiérkező régészek egy 3-4 év közötti gyermek teljes csontvázát találták meg, magzati pózban eltemetve.

A gyermek koponyájának jellegzetes ellaposodását, mind elöl, mind hátul, azonnal felismerték a szándékos fejformálás eredményének – ez egy ősi szokás, amely a világ számos kultúrájában megtalálható.

Cristian Sebastián Melián, a Catamarcai Tartományi Antropológiai Igazgatóság igazgatója megerősítette, hogy a koponya alakja egyértelmű példája annak, amit a szakértők „ferde táblázatos” módosulásnak neveznek.

Ez a módszer magában foglalja a baba fejére gyakorolt ​​gyengéd nyomást ruhával vagy párnával, hogy lejtős vagy lapos megjelenést hozzon létre. Ebben az esetben a koponya oldalai kiszélesednek, ami ennek a technikának a gyakori eredménye.

Régészeti kontextus és nyomok a közeli leletekből

A közeli ásatási gödrök további leleteket tártak fel, köztük elégetett lámacsontokat és egy kerámiaedényt, amely az inka megszállás idején, 1430 és 1530 között használt kerámiákra jellemző volt.

A gyermek sírját azonban néhány méterrel arrébb, személyes tárgyak nélkül találták meg. A környező talajban talált kerámiatöredékek segítettek a temetkezést sokkal korábbi időszakra, nagyjából 1100 és 1300 közé datálni.

Objektum doboz

A gyermek csontjain nem észleltek sérülésre vagy betegségre utaló jeleket. Melián szerint a koponya megváltozott alakja pusztán kulturális eredetű, és nem betegség vagy trauma okozta.

A kutatók szerint a fejformálás gyakorlata számos ókori társadalomban elterjedt volt, és úgy vélik, hogy nem okozott kárt. Melián szerint a gyermek koponyája „kifejezett kulturális koponyaelváltozást mutatott, a ferde táblás típust”, ami egyértelműen jelzi a régóta fennálló hagyományokhoz kapcsolódó szándékos formálást.

A koponyaformálás globális és regionális gyakorlata

A koponya formálásának gyakorlatát, más néven koponyamódosítást, számos kontinensen dokumentálták, többek között Dél-Amerikában, Európában és Ázsiában. A technikák változatosak voltak, de a cél gyakran ugyanaz volt: egy jellegzetes fejforma létrehozása, amelyet egy közösségen belül ideálisnak vagy szimbolikusnak tekintettek.

A Tartományi Antropológiai Igazgatóság jelenleg több mint 100 ősi koponyát őriz gyűjteményében. Melián megjegyezte, hogy ezek körülbelül 90 százaléka egyenes vagy ferde lapítást mutat, ami további bizonyíték arra, hogy a koponyaformázás széles körben elterjedt volt a régióban élő őslakos népek körében.

A felfedezés egyre több kutatáshoz járul hozzá, amelyek rávilágítanak a korai kulturális gyakorlatok sokszínűségére és összetettségére Dél-Amerikában - írta meg a Greek Reporter.

Kapcsolódó írásaink